Keresik a nőt

„Valószínűleg megszületik a november végi vilniusi Keleti Partnerség-csúcson az EU és Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi egyezmény, ami nem csupán gazdasági, de pszichológiai szempontból is fontos” – mondta a HVG-nek Dmitro Vidrin, Viktor Janukovics ukrán államfő tanácsadója. Ehhez persze – tette hozzá – az is kell, hogy a kijevi parlament a héten elfogadja az EU által feltételként szabott törvényeket, és azt is, hogy Julija Timosenko egykori ukrán kormányfőt kiengedjék Németországba.

Brüsszel és Kijev huzakodása évek óta tart, utóbbi a legtöbb kérdésben végül elfogadta az EU feltételeit. A gazdasági bűncselekmények miatt 2011-ben hét évre ítélt Timosenko sorsa viszont mindkét fél számára szimbolikussá vált. Az EU – nem minden alap nélkül – úgy véli, hogy a karizmatikus politikus asszonyt elsősorban politikai megfontolásból zárták rács mögé, míg Kijev kitart amellett, hogy Timosenko megsértette hazája törvényeit. Brüsszel számára azért is fontos a Timosenko-ügy, mert az „lakmuszpapírként” is szolgálhat: megmutatja, mekkora kompromisszumra kész Ukrajna az európai integrációért.

Janukovics – aki a hét elején legfeljebb arra látszott hajlandónak, hogy az elnöki kegyelem megadása nélkül elengedje Németországba a gerincbántalmakkal küszködő Timosenkót – viszont azért is ragaszkodik álláspontjához, mert ha a legesélyesebb ellenfélnek számító Timosenko indulhat a 2015-ös elnökválasztáson, azt valószínűleg meg is nyeri. A közvélemény-kutatások szerint az ukránok többsége kudarcként éli meg a Janukovics 2010-es megválasztása óta eltelt időszakot, és leváltaná az elnököt, ha erős ellenfél indulna ellene. Az államfőcsere viszont akár azzal a következménnyel is járhat, hogy Janukovicsnak és közeli szövetségeseinek kell börtönbe vonulniuk.

Miközben az EU kompromisszumokra akarja kényszeríteni Ukrajnát, egyúttal keresi is a 46 millió lakosú volt szovjet tagköztársaság kegyeit. Kijevet ugyanis Moszkva is a befolyási övezetében szeretné látni, s nem tett le arról, hogy a jelentős orosz kisebbségnek is otthont adó országot bevonja a többek között Belarusszal és Kazahsztánnal létrehozott vámunióba. Ehhez minden eszközt felhasznál: hol olcsóbb gázt ígér nyugati szomszédjának, hol a vámellenőrzés megszigorításával és ukrán áruk kitiltásával mutatja meg, milyen lesz, ha Kijev végül az EU-t választja. Janukovics az utóbbi hetekben kétszer is találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, aki állítólag az alacsonyabb gázárak mellett több milliárd dolláros kölcsönt is ígért a válságban lévő szomszédnak. Az orosz–ukrán vita akár Európa energiabiztonságát is érintheti: Ukrajna nem fizette ki teljesen az orosz gázexportot, és a Gazprom orosz állami energiamonopólium emiatt korlátozhatja a szállításokat. Hasonló megszorításra már kétszer is sor került, s a „gázháborúk” idején Ukrajna rendre megcsapolta az Európának – ezen belül Magyarországnak – szánt szállítmányokat.

Az EU kész ellensúlyozni az orosz nyomást, Angela Merkel német kancellár legutóbb a hét elején erősítette meg országa segítőkészségét. „Valós lépéseket fogok sürgetni Vilniusban. Lehetőséget adhatunk Ukrajnának arra, hogy az EU-ban értékesítse az Oroszország által visszautasított árukat, és szavatolhatjuk Ukrajna energiabiztonságát is” – mondta a kancellár a berlini parlament alsóházának hétfői ülésén. A szolidaritás bizonyítására már csak azért is szükség van, mert Ukrajnában csökkent az EU-hoz közeledés támogatottsága, egyre többen érzik úgy, hogy Brüsszel folyamatosan leckézteti az országot. „Nincs szükség a hírhedt társulási egyezményre. Az EU szándékosan tönkre akarja tenni Ukrajnát, s az ország iparának maradékát” – foglalta össze az EU-ellenesek érveit a Segodnya című kijevi napilap vezető kommentátora, Olesz Buzina. Kijevi források szerint Ukrajna úgy véli, itt az ideje, hogy kérjen az EU-tól, s a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon újabb hiteleket és szélesebb európai piacnyitást vár Brüsszeltől.

A kiszámíthatatlanságot növeli, hogy a külföldi elemzők többsége úgy véli, Janukovics felhagyott azzal, hogy megpróbálja magát tartósan elkötelezni Moszkva vagy az EU mellett. Szerintük az államfő egyetlen célja, hogy ő, valamint a köréje gyűlt üzletemberi és politikusi kör, az úgynevezett Család, túlélje az elnökválasztást, és a lehető legtovább hatalmon maradjon. James Sherr, a londoni Chatham House elemzőintézet szakértője szerint Janukovics most ösztönösen választja az EU-t. „A kijevi vezetők úgy gondolják, a törvények állandó újraírogatásával és a manipulációval folyamatosan játszhatják saját játékaikat, s miközben Brüsszelnek tetsző reformokat hajtanak végre, a változások nem érintik a rendszer lényegét. Oroszországgal az integráció viszont más – tette hozzá az elemző –, ott a kemény orosz dominanciáról van szó.”

NÉMETH ANDRÁS