Láttak már ilyet

„Azt akarom, hogy mindenki tudja, ez nem tiltakozás. Ez forradalom!” – mondta több százezer kijevi tüntető előtt Jurij Lucenko egykori ukrán belügyminiszter. Míg a tömeg hatalmas lelkesedéssel skandálta a forradalom szót, és követelte a tolvajnak minősített kijevi vezetés azonnali lemondását, Viktor Janukovics államfő alighanem megrettent. Elsősorban azért, mert a helyzet ismerős lehet számára: kilenc évvel ezelőtt, amikor a megfigyelők és az ellenzék szerint elcsalta az elnökválasztást, a narancsos forradalomnak nevezett tiltakozó akció kisöpörte őt a hatalomból, a megismételt választáson vereséget szenvedett az azóta szintén a történelem süllyesztőjébe került Viktor Juscsenkótól.

Tüntetők és rohamrendőrök összecsapása Kijevben. Ismétlés.

AFP

 Janukovics és szövetségesei rosszul reagáltak, a múlt szombaton a brutálisan fellépő rendőrség szétverte a kijevi belvárosban sátortábort építő tiltakozókat, majd többször is könnygázzal, valamint hang- és fénygránátokkal próbálta meg szétzavarni a tömeget. A tiltakozók a rendőri fellépés ellenére blokád alá vontak több kormányépületet, s Mikola Azarov kormányfő közölte: tudomása van arról, hogy a demonstrálók el akarják foglalni a parlament épületét. „Nagyon komoly a helyzet, türelmesek vagyunk, de a partnereinknek meg kell érteniük, nem engedhetünk meg mindent” – mondta a nyugati nagykövetekkel folytatott hétfői tárgyaláson. Az ellenzékiek közben a vidéki városokban is az utcára vonultak, a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lemberg) húszezren gyűltek össze, s a Janukovics hátországának számító Kelet-Ukrajnában is tüntetéseket szerveztek az EU-integráció hívei.

A rendőri brutalitáson az államfő legközelebbi munkatársainak egy része is felháborodott: Szerhij Lovocskin, az elnöki adminisztráció vezetője benyújtotta lemondását, és a Janukovics vezette kormánypártban, a Régiók Pártjában is szakadás következett be. Több parlamenti képviselő bejelentette, kilép a kormánypárti frakcióból, egyikük, Inna Bohoszlovszka az ellenzéki tüntetések egyik szervezőjének küldött sms-ben ajánlotta fel a segítségét. Állítólag a színfalak mögött is megindult a helyezkedés, és a Janukovicsot támogató milliárdos oligarchák egy része is keresi a kapcsolatot az ellenzékkel. A leggazdagabb üzletember, Rinat Ahmetov például lehetővé tette, hogy ellenzéki újságírók ismertessék álláspontjukat az érdekeltségi körében lévő televíziós csatornán. Kedden ugyanakkor a parlamentben leszavazták a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

A mostani tiltakozó akció az után robbant ki, hogy Ukrajna a várakozásokkal ellentétben az EU által rendezett múlt heti vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozón nem írta alá a 2011 óta gyakorlatilag kész szabadkereskedelmi, illetve társulási egyezményt. Arra hivatkozott, hogy az Ukrajnát Oroszországhoz kötni akaró Moszkva olyan súlyos szankciókat léptetett volna életbe Kijev ellen, amibe belerokkanna a recesszióval küszködő gazdaság. Vlagyimir Putyin orosz államfő az utóbbi hónapokban többször meg is mutatta, mi várna a 46 millió lakosú szomszédra: a nyáron Moszkva kitiltotta az országból az ukrán áruk egy részét, majd átmenetileg megszigorította a vámellenőrzést, és emiatt reménytelenül hosszú sorok keletkeztek a határátkelőkön.

Ukrajna láthatóan megijedt az orosz fenyegetésektől – Putyin az utóbbi egy hónapban kétszer is titkos tárgyalásokat folytatott Janukoviccsal –, és még akkor bejelentette az EU-val folytatott egyezkedés beszüntetését, mielőtt Brüsszel esetleg belement volna abba, hogy életbe lépjen a megállapodás, ha az ukrán hatóságok esetleg mégsem engedik el németországi gyógykezelésre a hétéves börtönbüntetését töltő Julija Timosenko egykori kormányfőt. A Janukovics fő ellenfelének számító karizmatikus ellenzéki személyiség büntetésének felfüggesztése sokáig feltétele volt a brüsszeli igennek, mivel a nyugati államok szerint Timosenkót politikai okok miatt ítélték el.

Míg a 2015-ös elnökválasztásra is figyelő Janukovics hétfőn azzal próbálta csitítani a kedélyeket, hogy bejelentette: tárgyalásokat kezdeményez Brüsszellel a társulási egyezmény egyes elemeinek életbeléptetéséről, Putyin megvádolta az ukrán ellenzéket, miszerint külföldi segédlettel próbálja megdönteni a legitim ukrán kormányt. „Az ukrajnai események inkább pogromra, mintsem forradalomra emlékeztetnek” – közölte az orosz elnök. Az európai integráció mellett kitartó tiltakozók esélyei elsősorban attól függnek, miként reagálnak Janukovicsék a tiltakozásokra. Ha az ukrán nép érdekeire hivatkoznak, amiért nemet mondtak átmenetileg az EU-nak, s kitartanak amellett, hogy aláírják a megállapodást, ha Brüsszel kedvezőbb feltételeket szab, akkor hosszabb távon leszerelhetik az ellenzéket.

Kérdés, mennyire maradnak egységesek a tiltakozók. Jelenleg egyetlen ellenzéki pártvezért sem fogadtak el vezetőnek, a tüntetések mögött a Szovjetunió szétesése után felnőtt fiatal generáció áll, amely részben a közösségi oldalak segítségével próbálja fenntartani a demonstrálók lelkesedését, s azt hangsúlyozza, saját magáért, illetve a korrupció és a hatalomba is beszivárgott szervezett bűnözés ellen harcol. Nem mellékes, miként politizál ezúttal Moszkva, amely a narancsos forradalom idején túl egyértelműen állt ki a szövetségesének tartott Janukovics mellett, s ezzel az ukrán nemzeti érdekek védelméért síkra szálló Juscsenko malmára hajtotta a vizet. A jelek arra utalnak, hogy Putyin most sem lesz hajlandó nyitni az ellenzék felé, s fenntartja az Ukrajnára kifejtett nyomást.

NÉMETH ANDRÁS