A hivatal honlapján közzétett adatok szerint a hatóságok tavaly január elejétől november végéig több mint 36 900 főt mentettek fel állásából hivatali korrupció miatt. Harmaduk többször is vétett a törvények ellen, és az esetek túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka súlyos vétségnek számít.

A kelet-ázsiai ország ügyészségei több mint 16 500 olyan esetre derítettek fényt, amely az adófizetőknek közvetlenül is károkat okozott. Ezekből 13 ezer a jelentős esetek száma, amelyekben összesen 5,5 milliárd jüannyi, vagyis átszámítva körülbelül 200 milliárd forint visszaélés történt.

Cao Csien-ming legfőbb ügyész a kínai országgyűlésnek készített október végi jelentéséből kiderül: az elmúlt öt évben Kínában nagyjából 200 ezer embert vizsgáltak kenőpénzek elfogadása, illetve sikkasztás vádjával, közülük valamivel több mint 150 ezren kerültek bíróság elé.

Az ítélőszékek a vádlottak 99,9 százalékát bűnösnek találták, és átlagosan mindössze minden ezredik vád bizonyult alaptalannak. A vizsgált megyei vagy annál magasabb szintű állami hivatalnokok visszaélései az összes eset közel 10 százalékát adják, 32 főt pedig miniszteri szintű pozíciójában kaptak visszaélésen.

A kínai vezetők tavaly év végén indítottak átfogó és nagyszabású korrupcióellenes harcot. Hszi Csin-ping elnök korábban többször is azt mondta: a felelősségre vonás alól senki, a legmagasabb rangú hivatalnokok sem jelenthetnek kivételt.