Megválasztása után Viktor Janukovics elnök előtt még két út állt: Európa, vagy az addig félautoriter rezsim teljes átalakítása orosz mintára, és utólag látszik, hogy hamar a második utat választotta – kezdte mondandóját Irina Bekeskina, a Demokratikus Kezdeményezések Alapítványa vezetője a politikai helyzetet áttekintve a CEU-s konferencián. Mivel 2008-ig az acél és az Oroszországtól vásárolt gáz ára közötti cserearány-különbség miatt ezt megtehette, addig külföldön és belföldön is elnézték neki. Így már annyira nem számított, hogy mindent a Janukovicshoz közeli oligarchák uralnak. (Erre a legjobb példa a Lengyelországgal közösen megkapott futball-Eb-rendezés volt.) Egy darabig tehát nem számított, említette Bekeskina, hogy az elnök fia, Alekszandr Janukovics évek alatt lett az egyik legsikeresebb üzletember, és néhány év alatt megsokszorozta vagyonát.

(Igaz, itt mindjárt kell egy kis kitérőt tennünk, hiszen bár gyakran szóba került Ukrajna uniós integrációja, és a tüntetők is ezért vannak a téren, azért – mint azt egy a konferencián részt vevő veterán diplomata megfogalmazta – „az ország tényleges uniós csatlakozása valamikor a nagyon távoli jövőben képzelhető csak el”. Az ukrán helyzet alakulásáról közvetítésünket itt olvashatja, elemzésünket pedig itt.)

Gyors meggazdagodás

A 2015-ös elnökválasztások azonban már komoly gondot jelentettek Janukovicsnak a gazdasági helyzet gyors romlása miatt, ezzel ő is tisztában volt. Irina Bekeskina szerint még nyilván emlékezett rá, hogy 2004-ben is csak egy jelentős nyugdíjemelés után sikerült befuttatni őt az akkori kormánypártoknak, ma azonban erre már nincs pénz. „Janukovicsnak pénz kellett, 2012-13-ban az elnök már látványosan ezért hezitált a Nyugat és Kelet között, csak az számított, hogy ki ajánl többet. Putyinnak megérte az orosz 15 milliárd dollár, és az olcsóbb gáz, tehát ez döntött” – mondta a Demokratikus Kezdeményezések Alapítványa vezetője.

Mikor világos lett, hogy Janukovics az oroszok ajánlatát választja, a november 27-i vilniusi csúcs után megkezdődtek az első megmozdulások, de ez akkor nem a politikáról szólt, békés egyetemista tüntetés volt. Csakhogy december 3-án a rendőrség brutálisan szétverte a fiatalok sátortáborát, a tévében a fiatalok ütlegelését látó ukránok másnap több százezres tiltakozással válaszoltak. Csakhogy lassan a hangulat is egyre radikálisabb lett. Bekeskina szerint ma a Majdanon tüntetők nagy többsége középkorú férfi, hadseregben, vagy valamely más fegyveres erőben szerzett tapasztalatokkal, ami nagyon veszélyes, főleg, hogy már kicsúszott az irányítás az ellenzéki politikai erők kezéből. „Ma már tényleg fegyveres konfliktusról beszélhetünk. Hivatalosan 77-en haltak meg, több mint ezren vannak a sebesültek” – mondta Bekeskina.

Feszült arcok, feszült órák

AFP / Sergei Supinksky

A pénteken délelőtt megkötött megegyezéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, ma már nem lehet a Majdan követeléseit figyelmen kívül hagyni, az ellenzéki erőknek is tekintetbe kell venniük, hogy a téren maradó radikálisok mit akarnak, „de még kérdés, ki képviselje az ott tüntetőket”. A legvalószínűbb, hogy „a Majdannak az a része, amelyiket már nem a mérsékelt ellenzéki erők irányítanak, a téren marad, és tovább folytatja a tüntetéseket”.

Katerina Kruk, aki csütörtökön még a téren volt, szintén arról beszélt: több mint hetven tüntető erőszakos halála után egyszerűen nem lehet megmagyarázni az embereknek, hogy fogadják el: decemberig Janukovics marad a hatalomban. „Ha ez megtörténik, a szervezőket egyenként fogják elfogni és bebörtönözni, vagy meggyilkolni addig” – mondta. Ő is arról beszélt, hogy egy békés, optimista megmozdulás fordult véres tragédiába a hatóságok fellépése nyomán. Az egyetemista lány beszélt arról is, tisztában vannak az ország megosztottságával, azzal, hogy a keleti régiókban sokan nem támogatják őket, de mindenkinek megpróbálják elmagyarázni, hogy egy jobb életért, és egy korrupt elnök elűzéséért tüntetnek, akinek vér tapad a kezéhez.

Mint mesélte, tavaly novemberben az egyetemisták csak az uniós társulási szerződés aláírásáért mentek az utcára, nem voltak politikai követeléseik. Sokan támogatták őket akkor is, akik nem mentek ki a térre, de úgy gondolták, nem ez az első eset, hogy Ukrajna vezetői hazudnak, egyfajta apátia uralkodott. Viszont amikor látták, hogy gyermekeiket, ismerőseiket verik a rendőrök, több százezren álltak melléjük, így kezdődtek az igazán komoly megmozdulások. Mint a hangulatról elmondta, előfordul, hogy luxusterepjárókon visznek nekik gumiabroncsokat a barikádokhoz, idős emberek viszik ki nekik a nyugdíjukat borítékban. Ő a kezdetektől kint volt, szerinte a téren lévők hangulata először akkor kezdett radikalizálódni, amikor a kormánypárt átverte a törvénymódosítást a parlamenten, melynek értelmében hat évig terjedő börtönnel nézett szembe, aki részt vett a tüntetéseken. „Sajnos ezt a folyamatot már a demokratikus ellenzék sem tudta kézben tartani, így ma már a radikálisok uralják a teret, jellemző, hogy egy ideje már a felállított színpadra sem engednek mást” – mondta, hozzátéve, az aláírt egyezmény „nem segíti elő a gyors rendezést”.

Szakad vagy sem?

Póti László, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint ettől függetlenül nem kell az ország széthullásától tartani egyelőre, hiszen ez senkinek nem érdeke: a nacionalista ellenzék egyértelműen az egész országot szeretné irányítani, ha hatalomra jut, és a keleti területek befolyásos vezetői közül sem akar senki Oroszországhoz csatlakozni. „Az orosz vezetők közül sem akar senki „Fél-Ukrajnát”, nem területi nyereséget akarnak, hanem a kontrollt megtartani az egész ország fölött” – mondta.

Oroszországnak rövid távon is hatásos nyomásgyakorlási lehetőségei vannak, amikkel az EU nem rendelkezik – hosszabb távon azonban az unió kínál vonzóbb alternatívát – mondta Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Ilyen rövid távú eszközök a máris bejelentett hitelfelfüggesztés, valamint az akármikor elrendelhető importtilalom, melyek azonnali hatással járnak, de „hosszú távon rombolhatják Moszkva megítélését”. A szakértő szerint „a Kremlt láthatóan meglepte az ukrán reakció Janukovics pálfordulására”.

Bár az EU részéről sokkal „lágyabb” eszközök állnak rendelkezésre, Rácz András szerint nem igazak az unió tehetetlenségéről szóló kritikák: most keddig egyértelműen az EU folyamatos diplomáciai nyomása akadályozta meg az erőszakot. A rendőrök bármikor felléphettek volna hasonló módon, mint kedden tették, csak azért nem került erre sor, mert Janukovics nem adott rá parancsot, ez pedig egyértelműen az EU-diplomácia eredménye” – mondta, hozzátéve, a háttérben az Unió részéről nem csak az ukrán elnökkel, de környezete legfontosabb oligarcháival, a fegyveres erők vezetőivel, legfontosabb tanácsadóival is minden bizonnyal folyamatos kapcsolatban álltak az EU-ból, és mindenkit nyomás alatt tartottak az erőszak alkalmazásának elkerülése érdekében. Hogy ez mégis bekövetkezett, az Rácz András szerint annak a jele, hogy „Janukovics a jelek szerint már nem képes racionálisan cselekedni”. „Nem mondom, hogy sikertörténet, amit az EU tett ebben az ügyben, de hosszabb távon működőképes lehet” – zárta előadását.

A konferencián a hozzászólók közül egy Budapesten tanuló ukrán lány arról beszélt, a nyugati média hajlamos megfeledkezni róla, hogy a keleti országrészek nem támogatják ugyan Janukovics korrupt rendszerét, de aggódnak az egyre szélsőségesebb nacionalista hangok miatt a tüntetők soraiban. „A 13 megölt rendőrről nem sokan beszélnek” – mondta. Katerina Kruk itt ismét kénytelen volt elmondani, hogy valóban csak a szélsőségesen nacionalista csoportok vezetőin múlhat már, a megállapodás után nyugalom lesz-e Kijevben, egy példát is említett annak érzékeltetésére, milyen szinten urai már a helyzetnek: amikor elfogtak egy csoport rendőrt a téren, a megmozdulások szervezői megegyeztek, hogy jó szándékuk jeléül szabadon engedik őket, ezért buszra szállították a rendőröket. Ezt látva azonban többen annyira feldühödtek, hogy lincshangulat alakult ki, és egyedül a Pravy Sektor nevű futballhuligán csoport vezetőinek fellépése nyomán sikerült megakadályozni a vérengzést.

A hvg.hu kérdésére, hogy sikerül-e megakadályozni az ország széthullását, a résztvevők nem tudtak megnyugtató válaszokat adni. Irina Bekeskina azt mondta, végeztek felméréseket, és ugyan nem igaz, hogy csak az ukránok tüntetnének Kijevben, de az is tény, hogy országosan csak a megkérdezettek 50 százaléka támogatja egyértelműen Ukrajna területi integritását, 20 százaléknyian (főleg a Krímben és Harkiv környékén) kifejezetten a kettéválás mellett vannak. Rácz András szerint komoly veszély, hogy az állami erőszakszervezetek mellett egyre több kis fegyveres csoport, milícia jelenik meg, melyek működése kontrollálatlan. A Pázmány oktatója szerint péntek éjjel könnyen bekövetkezhet a hatalom részéről valamilyen fegyveres provokáció (álruhás támadás rendőrök ellen például), amire hivatkozva Janukovics akár még egyszer megkísérelheti erővel szétverni a tüntetéseket.