Romániában tárgyalt Kanada külügyminisztere a Krím miatt

Az Európai Uniónak és atlanti szövetségeseinek határozottan és összehangoltan kell fellépniük, hogy megelőzzék a krími válság továbbterjedését a térségben, ugyanakkor lehetővé tegyék Oroszország számára a politikai párbeszéd megkezdését - egyebek mellett erre a következtetésre jutott bukaresti megbeszélésén John Baird kanadai és Titus Corlatean román külügyminiszter vasárnap.

  • MTI MTI
Romániában tárgyalt Kanada külügyminisztere a Krím miatt

"Politikai megoldást szeretnénk a krími válságra, de nehéz diplomáciai párbeszédet folytatni olyan körülmények között, amikor Ukrajna egy részét elcsatolták, és keleti határán 200 ezer orosz katona sorakozott fel" - mondta Baird a két miniszter közös sajtóértekezletén.

A kanadai diplomácia vezetője szerint fennáll a veszélye, hogy Oroszország katonai akciói még nem értek véget. Szerinte jó lépés lenne a feszültség enyhítésére, ha Oroszország visszavonná csapatait a határról.

Az Ukrajna számára föderációs államberendezkedést szorgalmazó orosz álláspontra utalva Titus Corlatean román külügyminiszter azt mondta, minden országnak szuverén joga saját sorsáról dönteni, anélkül, hogy kívülről erőltessenek rá megoldásokat.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője vasárnap közölte, Ukrajnának az orosz lakosság jogait biztosító, föderációs modellt bevezető új alkotmányra lenne szüksége, amely megerősítené, hogy a katonai tömbökön kívül marad.

Titus Corlatean kanadai vendégével közösen tartott sajtóértekezletén hozzátette, Románia elítéli a Krím orosz annektálását, a nemzetközi jog megsértését és aggódik a Fekete-tenger térségének, valamint a - többségében román nyelvű - Moldovai Köztársaságnak a biztonságáért.

Moldova attól tart, hogy Dnyeszteren túli területét Oroszország megpróbálja bekebelezni a Krímhez hasonlóan. 2006-ban népszavazáson a terület lakosságának többsége kinyilvánította, hogy szeretné a csatlakozást Oroszországhoz.

Hétfőn a kanadai és a román külügyminiszter is a Moldovai Köztársaságba látogat.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?