A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól – mondta ki keddi ítéletében Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A bírák szerint a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás arra, hogy a bizniszegyházakat kirostálja. Emellett a bírák szerint nem összeegyeztethető az állammal szemben támasztott vallási semlegesség követelményével, hogy a vallási közösségeknek a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak.

A törvény maradhat, de a kártérítés kötelező

A strasbourgi bíróság nem kényszerítheti a magyar államot arra, hogy megváltoztassa a törvényt, csak kártérítés megfizetésére kötelezheti - mondta a hvg.hu-nak Baltay Levente ügyvéd, a TASZ munkatársa, aki 9 kisegyházat képviselt az ügyben. A kártérítéssel kapcsolatban a bíróság előírta, hogy a feleknek kell megállapodniuk. Pontos összeget az ügyvéd nem tudott mondani, de mivel a jogsértést megállapították, minden károsultnak jár a kompenzáció.

A jogász szerint az ítélet lényege, hogy európai normát sért, hogy az alaptörvény módosításával fogadták el a törvényt, így nem kerülhetett az alkotmánybíróság elé. Baltay Levente megjegyezte, hogy viszonylag gyors ítélet született az ügyben.

A keresetben többféle jog sérelmét is felvetették a közösségek: kifogásolták páldául a jogorvoslathoz való jog sérelmét, a tulajdonhoz való jog sérelmét és a kis egyházakkal szembeni diszkrimináiciót is. A bíróság azonban az előbbieket nem, "csupán" a vallásszabadság és az egyesülési jog sérelmét állapította meg. A bíróság indoklása szerint ezek a jogsérelmek nem elválaszthatók egymástól - mondta Baltay Levente.

A keresetet a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és más kisegyházak indították.

A döntést 5:2 arányban hozta meg a testület, és a két nemmel szavazó tag különvéleményt is fűzött az ítélethez.

Az egyházjogi törvényt a magyar Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősítette és visszaküldte a parlamentnek, mire a törvényhozók beleírták az alaptörvénybe a szükséges passzusokat, és így már sikerült elfogadtatni a törvényt. Az új törvény szerint a parlament dönti el, hogy melyik csoport minősül egyháznak, mégpedig úgy, hogy a döntést nem kell megindokolnia, és fellebbezni sem lehet ellene.