Becsapják az állampolgárokat azok, akik állandóan brüsszeleznek, mondta Jürgen Habermas világhírű szociológus-filozófus a Goethe Intézetben tartott sajtóbeszélgetésen. Az a kormány, amelyik részt vesz a mumuskeltésben, brüsszeli diktátumról, uniós bürokrata-szörnyről beszél, az csúsztat, becsapja a polgárokat. Habermas Köln közigazgatását hozta fel példaként ez utóbbi cáfolatául, ahol az apparátus önmagában nagyobb, mint a teljes brüsszeli bürokrácia.

Azt viszont Habermas jogos kritikának tartja, hogy Brüsszelnek figyelembe kell vennie a nemzetállami értékeket, nyelvi, kulturális, oktatási hagyományokat. Szerinte a szubszidiaritás elvét nagyon is komolyan kell venni, vagyis minden olyan ügyet azon a legalacsonyabb szinten kell megoldani, ahol az leghatékonyabban kezelhető. És az sem véletlen, hogy például Németországban a karlsruhei alkotmányvédő hivatal mindig megvizsgálja, egyes közösségi jogok nem sértik-e a nemzeti szabadságjogokat.

Habermas szerint a globális kapitalizmus világában nagyon sok olyan probléma van, amelyekre csak közös európai válasz adható. Ezért a szociológus-filozófus, akárcsak a csütörtöki, az ELTE-n tartott előadásában hangsúlyozta, az európai akotmány- és intézményrendszer továbbfejlesztésére van szükség. "Az nem lehet, hogy a cselekvőképesség javítása kizárólag a versenyképesség növelésére korlátozódjon, és hogy az összes szociális teher a nemzetállamok terhe legyen", hangoztatta az Európai gondolkodók rendezvény-sorozat keretében Budapesten előadó filozófus. Habermas szerint mindenképp szükség van egy szolidárisabb Európa megteremtésére, melyben a nemzetállamok egymást segítik a társadalmon belüli egyenlőtlenségek felszámolásában. „Nem szabad, hogy az egyik ország a másik kárára gazdagodjon” – mondta. Habermas szerint a nemzetállami szolidaritást ki kell terjeszteni európai szolidaritássá, így jöhet létre a bizalmon alapuló európai állampolgárság.

Az első igazi EP-választás

„Jónak tartom, hogy Európa kikerült az utcára”, mondta Jürgen Habermas, aki a mostani EP-választást az első igazi EP-választásnak nevezte, melynek során végre hús-vér jelöltek, politikák, elképzelések versenyeztek egymással a nyilvánosság előtt. Azt ugyanakkor rendkívül károsnak nevezte, hogy „az Európai Tanács tovább játssza a szokásos játékát”, és ahelyett, hogy támogatná az európai választáson legnagyobb támogatást szerzett néppárti elnökjelöltet, hirtelen egy teljesen új nevet akar előrántani a kalapból. És ebben Merkel és Orbán nem különbözik egymástól.  Az euroszkeptikusok megjelenését nagy számban az EP-ben Habermas a plurális demokrácia velejárójának tartotta egy válság idején. Szerinte ugyanakkor az már baj, ha a kormányerők euroszkeptikusak, mert akkor csak az anyagi haszon miatt szeretnének bent lenni az EU-ban, ilyenkor az lenne a legjobb, ha az Európa-párti frakciók ezt a pártot kizárnák a soraik közül. (Ezt a véleményét Habermas már csütörtökön is megosztotta.)

A hvg.hu kérdésére, miszerint hogyan lehet egy olyan országban több Európa mellett érvelni, ahol széles körben elterjedt vélemény, hogy a liberális gazdaságpolitika és a „mindent szabad” szabadságként értelmezett liberalizmus, valamint az európai gondolat hírnökeként szerepet vállalt értemiség a felelős az ország elmúlt évtizedes kudarcáért, Habermas azt mondta, hogy a konkrét politikai helyzethez nem tud hozzászólni, mert „nem lakom itt”. Azt azonban általánosságban elmondta, hogy egy liberális demokráciához elengedhetetlen a demokratikus nyilvánosság megléte, a demokratikus vita kultúrája. Ebben pedig az értelmiségnek kulcsszerepe van, a sajtónak pedig abban, hogy ennek a vitának teret adjon. Ha egy országban ez nincs meg, akkor az nem nevezhető liberális demokráciának, és nincs helye az Európai Unióban – mondta Jürgen Habermas, aki újságírói kérdésekre adott válaszaiban azt is többször megfogalmazta, hogy hiába biztosítja az alkotmány az összes szabadságjogot, ha nem azoknak a szellemében jár el a hatalom.