A brit lakosság elsöprő többsége szerint csak az tarthatja magát britnek, aki tud angolul – egyebek mellett ez derül ki a legnagyobb független brit társadalomkutató intézet, a NatCen kedden ismertetett éves felméréséből. A Brit Társadalmi Attitűdök címmel minden évben elvégzett, széles lakossági mintát átfogó kutatás idei eredményei alapján a megkérdezettek 95 százaléka mondta fontosnak vagy nagyon fontosnak, hogy aki brit, az beszéljen angolul. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az így vélekedők aránya: a NatCen tíz éve elvégzett hasonló felmérésében 86 százalék mondta a "britség" fontos kritériumának az angol nyelv ismeretét. Emellett a nagy többség – 77 százalék – szerint aki igényt tart arra, hogy britnek tartsák, élete zömét Nagy-Britanniában kell leélnie. Tíz éve 69 százaléknyian gondolták így.

A felmérés kitért az EU-bevándorlásra is, amely jelenleg az első számú belpolitikai vitatéma Nagy-Britanniában.

A NatCen körkérdésébe bevont háromezer ember jelentős többsége évekig nem adna teljes hozzáférést a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz az európai uniós társállamokból érkező bevándorlóknak. A felmérés kimutatása alapján a teljes mintán belül 61 százalék azoknak az aránya, akik szerint a Nagy-Britanniában letelepedő külföldi EU-munkavállalóknak a jelenlegi néhány hónap helyett legalább három évet kellene várniuk, mielőtt igénybe vehetnék a szociális juttatások teljes körét.

A megkérdezettek csaknem negyede szerint az EU-bevándorlók kizárólag a brit jóléti ellátórendszertől remélt juttatásokért települ Nagy-Britanniába, és nem sokkal haladja meg a brit lakosság negyedét azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a nem brit állampolgárságú, de egyébként legálisan az országban tartózkodó bevándorlókat ugyanazok illetik meg, mint a briteket.

Az EU-bevándorlóknak szociális ellátásának szabályozása az egyik legfőbb konfliktusforrás London és Brüsszel között. A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az elmúlt hónapokban sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli. London emiatt többször is komoly szóváltásba keveredett Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit politikusok.

David Cameron brit miniszterelnök többször is hangoztatott véleménye szerint a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt indult "tömeges vándorlás" Nagy-Britannia felé. Cameron szerint e tapasztalat alapján olyan átmeneti szabályozásra lenne szükség, amely addig nem teszi lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az új tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.