Erőgyűjtés

„Az utolsó töltényig fog harcolni Viktor Janukovics elnök, aki mögött olyan orosz vezetés áll, amely új Szovjetunióba akarja beterelni Ukrajnát” – mondta újságíróknak Arszenyij Jacenjuk ukrán ellenzéki vezető. Bár a börtönbüntetésre ítélt Julija Timosenko volt kormányfőhöz kötődő Batykivscsina párt élén álló politikus alighanem képletesen értette szavait, nem kizárt, hogy Ukrajnában az eddigi hatnál több emberéletet követel majd a tavaly november közepe óta tartó belpolitikai válság: az ellenzék szerint a vezetés a rendkívüli állapot bevezetésére és a hadsereg bevetésére készül. A kijevi belvárost a farkasordító hideg ellenére is megszállva tartó tüntetőkkel való leszámolásra a parlamentben a múlt héten elfogadott, majd Janukovics által aláírt amnesztiatörvény adhat alkalmat. A dokumentum szerint csak akkor engedik el az EU-integráció folytatását követelő, őrizetbe vett tüntetőket, ha a többiek 15 napon belül elhagyják az elfoglalt középületeket. Ellenkező esetben – áll a törvényben – a hatóságoknak jogukban áll az épületek erőszakos kiürítése. Hétfőn részleges megegyezés született néhány épület elhagyásáról, átfogó megállapodást azonban nem értek el.

Az ellenzék szerint az egy évtizeddel ezelőtti kijevi narancsos forradalom után a hatalomból évekre kiszorult Janukovics nem hajlandó komoly engedményekre. A januárban elfogadott, szabadságjogokat korlátozó törvény érvénytelenítésével az államfő csak helyreállította ugyanis a korábbi, demokratikus játékszabályokat, s amikor Mikola Azarov kormányfő lemondása után felajánlotta Jacenjuknak a megüresedett tisztséget, nem adott volna a poszt mellé valóságos hatalmat. A felkérést azonnal elutasító Jacenjuk szerint a Janukovics-ellenes erők sem hajlandók engedni, csak akkor vetnek véget az utcai tiltakozó akciónak, ha a miniszterelnöki tisztség mellé valós jogköröket is kapnak, és az elnök belemegy az államfői jogosítványok jelentős megnyirbálásába.

Miközben Janukovics – aki egy parlamenti képviselő szerint felvetette a választások előrehozatalának lehetőségét – és az ellenzék megszakításokkal ugyan, de folytatja az alkudozást, a belvárosi kormánynegyedben továbbra is farkasszemet néznek egymással a tüntetők és a rohamrendőrök. A két fél között állóháború alakult ki: amikor a tiltakozók kicsit megközelítik az egyenruhásokat, azok visszaszorítják őket, ám nem próbálják meg végleg megtisztítani a területet. A vidéki városokban feszült csend uralkodik. Az inkább az EU-integráció mellett kiálló nyugati megyékben működnek ugyan az ellenzéket támogató helyi népi gyűlések – ezek váltották fel a Janukovics-párti önkormányzatokat –, ám korlátozott a befolyásuk. A részben magyarok lakta Ungváron is hasonló a helyzet, s az önkormányzat épülete előtt áll még a január végén épített hevenyészett erőd is, ahol rendszerint tucatnyi ellenzéki őrzi a hóval és homokkal töltött zsákokból emelt falakat.

A nyugatiaknak erőt adhat, hogy a Janukovics hátországának számító keleten is megrendezték az első komoly ellenzéki tüntetést. Zaporizzsjában – ahol a rendőrök csak hang- és könnygázgránátok bevetésével tudták helyreállítani a nyugalmat – több ezren vonultak múlt vasárnap a helyi önkormányzat épülete elé, s nem az EU-integrációért tüntettek, hanem az államfő nevével kapcsolatba hozott korrupció és nepotizmus visszaszorítását követelték. Az elégedetlenség terjedése ellenére egyre többen emlegetik a 46 milliós ország szétszakadásának lehetőségét, s akik erről beszélnek, a Dnyeper folyót mondják lehetséges határvonalként.

Ukrajna miatt ismét megromlottak az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok: a múlt hét végi müncheni nemzetközi biztonsági konferencián John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keveredett szópárbajba egymással. „Ukrajna jövője nem függhet egy országtól, különösen úgy nem, ha ez kényszer hatására alakul így” – hangsúlyozta Kerry, egyértelműen a Kijevre kifejtett orosz nyomásra utalva. Lavrov egyből válaszolt, s közölte, hogy Kijevben azért tartanak még mindig a zavargások, mert a nyugati államok feltüzelik a kormányellenes erőket. „Miért nem ítélik el Nyugaton azokat, akik kormányépületeket foglalnak el, megtámadják a rendőröket, és rasszista jelszavakat ismételgetnek? Mi lenne, ha a moszkvai kormány nyíltan támogatná a londoni, párizsi és hamburgi zavargások kirobbantóit?” – tette fel Lavrov a költői kérdéseket.

Miután Oroszország januárban 15 milliárd dolláros segítséget ajánlott az EU helyett inkább Moszkva felé forduló Janukovics-kormányzatnak, a korábban szűkmarkúnak mutatkozó EU és az USA is fontolgatja Ukrajna megsegítését. „Brüsszel és Washington már készíti a maga Ukrajna-tervét, amelynek részeként Kijev jelentős rövid távú pénzügyi segítséget kaphat” – mondta a The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilapnak adott interjújában Catherine Ashton. Az EU külügyi főképviselője számokat nem közölt ugyan, ám hangsúlyozta, hogy a csomagban a jelentős pénzösszeg mellett befektetési garanciák is lennének. „Míg korábban Brüsszel az uniós támogatás feltételéül szabta, hogy Kijev egyezzen meg az IMF-fel is, most nincs ilyen feltétel” – magyarázta Ashton. A nyugati segítségre már csak azért is szükség lehet, mert Moszkva felfüggesztette az általa ígért hitel újabb, kétmilliárd dolláros részletének átutalását. „A program folytatásával várni kell addig, amíg kiderül, milyen az új kormány gazdaságpolitikája, kik lesznek a kabinet tagjai, s Kijev milyen szabályokat fog követni” – magyarázta a döntést Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő.

Ukrajna közben folyamatosan közeledik a csőd felé, a hét elején a Naftogaz nevű állami energiaipari cég jelentette be, hogy valószínűleg nem tudja majd időben átutalni a Gazpromnak az Oroszországból importált gáz árát, mert neki sem fizetnek az ügyfelek. „A nagyfogyasztók 27 milliárd hrivnyával (3,1 milliárd dollárral) tartoznak a Naftogaznak” – áll a magyarázkodó közleményben. Moszkvai források szerint Ukrajna januárban 650 millió dollár értékű energiahordozót vásárolt a Gazpromtól, s ez hozzáadódik a 3,35 milliárd dolláros tartozáshoz.

NÉMETH ANDRÁS