Srebrenica a boszniai háború idején (1992-95) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára körülbelül nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, és a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.

Július 11-ét a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetői idén gyásznappá nyilvánították.

AFP / Elvis Barukcic

A megemlékezésen Enes Suljkanovic a boszniai Szerb Köztársaságnak az alelnöke azt mondta: "csak az vezethet megbékéléshez és akadályozhatja meg az ilyen tragédiák megismétlődését, ha valamennyi áldozatnak megadjuk a megfelelő tiszteletet. Erre van szükség ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassunk."

Valentin Inzko, az Európai Unió boszniai főképviselője a gyásznapon azt mondta, hogy a Srebrenicában történtek a világtörténelem szomorú fejezetéhez tartoznak, az áldozatokat nem szabad elfelejteni, a bűnösöknek pedig felelniük kell tetteikért.

Kutatócsoportok még mindig keresik az áldozatok holttesteit, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok helyen kiásták és más helyre szállították a hullákat. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat.

A DNS-teszteket végző csoport egyik tagja a boszniai médiának elmondta: tavaly óta 700 új áldozatot azonosítottak, közülük azonban csak 175-öt temettek most el. Előfordult már olyan is, hogy a családok nem akarták, hogy a megtalált családtag maradványait közös emléksírba helyezzék, gyakran egy-egy csontról volt ugyanis szó, amit inkább megőriztek.