szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Sziriza szerint Berlin mintegy 162 milliárd euróval, a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak a második világháború óta. A náci Németország Görögországban is rémtetteket hajtott végre. Egy német SPD-s politikus szerint "kínos, hogy a gazdag Németország adósságai visszafizetését követeli a szegény Görögországtól, de még csak tárgyalni sem hajlandó a náci Németország által kikényszerített hadikölcsön megtérítéséről".

A második világháborús német jóvátétel ügye az új athéni kormány hivatalba lépése óta központi témája lett a görög adósságról folyó tárgyalásoknak - olvasható az AP amerikai hírügynökség friss összeállításában.

Az Alekszisz Ciprasz vezette, januárban hatalomra jutott Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint Berlin mintegy 162 milliárd euróval, a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak. A német kártérítés ügye már korábban is szerepelt a görög kormányok napirendjén, a Sziriza azonban az adósságtárgyalások központi elemévé tette azt.

A német kormány jogilag lezártnak tekinti a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket, álláspontja szerint a két Németország és a négy megszálló hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodásával megszületett egy olyan hivatalos dokumentum, melyben szerepel, hogy a jóvátétel kérdését lezárták.

A görögök viszont azzal érvelnek, hogy a második világháború után nem sokkal Németország kapta a történelem egyik legnagyobb pénzügyi mentőcsomagját, és Görögország azon huszonkét állam között volt, amely 1953-ban elengedte a német adósságállomány felét.

Görögország, illetve bizonyos görög állampolgárok adott esetben a következő követeléseket támaszthatják Németországgal szemben:
    - Jelenlegi árakon számítva több tíz-, vagy százmilliárd euró összegű kárpótlás az 1941 és 1944 közötti megszállás alatt lerombolt infrastruktúráért, valamint a különböző javakban, például a régészeti kincsekben keletkezett károkért.
    - Kárpótlás annak a mintegy 300 ezer embernek a haláláért, akik éhínség következtében vesztették életüket 1941-1942 telén.
    - Jóvátétel azon civilek haláláért, akiket a partizánakciók miatti megtorlásként gyilkoltak meg. Az egyik legismertebb tömegmészárlást Distomo faluban hajtották végre 1944. június 10-én, amikor a Waffen SS katonái több mint kétszáz nőt, gyereket és idős embert öltek meg. 1943 decemberében a német katonák legalább ötszáz civillel végeztek Kalavritában, a település lakosságának szinte minden 14 évnél idősebb férfi tagját meggyilkolták.
    - 1,9 milliárd drachma (azaz mai árakon mintegy 50 millió euró) visszafizetése a szaloniki zsidó közösségnek, amelyet váltságdíjként fizettek ki a náci megszállóknak, hogy szabadon engedjék a Görögországban kényszermunkára kötelezett nagyjából 10 ezer zsidót. Őket azonban később - a váltságdíjra való tekintet nélkül - a Németországban működtetett haláltáborokba deportálták.
    - Annak az 568 millió birodalmi márkás (7,1 milliárd eurós) kamatmentes kölcsönnek a visszafizetése, amelyet Görögországnak kényszer hatására kellett nyújtania Németországnak 1942-ben.
    - Azon vonatjegyek árának visszatérítése, amelyet a deportáltaknak kellett fizetniük a német birodalmi vasútnak, a Reichsbahnnak a haláltáborokba való utazásért. Az 58 585 deportált görög zsidó elszállításának költségei összesen több mint kétmillió birodalmi márkára rúgtak, ez mai áron nagyjából 27 millió euró. A megmaradt szaloniki zsidó közösség vezetői az azóta felgyűlt kamatokat is felszámítanák. Megoszlanak a vélemények a történészek között, hogy a jegyeket közvetlenül a zsidóknak kellett-e megvásárolniuk vagy a tőlük elrabolt vagyonból finanszíroztak őket. Abban széleskörű az egyetértés, hogy a pénz így vagy úgy, de a holokauszt áldozataitól származott.

A berlini kormány ragaszkodik azon álláspontjához, hogy a kikényszerített hadikölcsön ügye is része a háborús jóvátételnek, amelyet lezártnak tekint. Steffen Seibert, Angela Merkel német kancellár szóvivője szerint a kérdést "átfogóan és bizonyíthatóan rendezték".

Hans Günter Hockerts müncheni történész elmondta, hogy közel sem vehető biztosra, hogy ezen követelések bármelyikét is teljesíteni fogják, a kereset azonban pont az 1942-es kölcsönszerződés ügyében lehet a legmegalapozottabb. A szerződés kötelmeit még a náci vezetés is elismerte, és a megszállás vége előtt két részletet is visszafizetett Athénnak. A megtérítetlen 476 millió birodalmi márka mai árakon számolva legalább hatmilliárd eurót ér.

Gesine Schwan, a kormánykoalícióban résztvevő német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa szerint a kárpótlásokról alkotott kormányzati álláspont sokat ront az ország megítélésén Európában. "Kínos, hogy a gazdag Németország adósságai visszafizetését követeli a szegény Görögországtól, de még csak tárgyalni sem hajlandó a náci Németország által kikényszerített hadikölcsön megtérítéséről" - közölte az SPD kétszeres államfőjelöltje.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Montenegró és Szerbia kölcsönösen kiutasította egymás nagykövetét

Montenegró és Szerbia kölcsönösen kiutasította egymás nagykövetét

A magyarok fele még mindig szegénynek érzi magát

A magyarok fele még mindig szegénynek érzi magát

Kigyógyult a koronavírusból Böjte Csaba

Kigyógyult a koronavírusból Böjte Csaba