Németországban a lakosság területi megoszlásához képest aránytalanul sok rasszista indíttatású erőszakos bűncselekmény történt tavaly a volt NDK területén egy kedden ismertetett kormányzati kimutatás szerint. 

Irene Mihalic ellenzéki zöldpárti képviselő kérte ki a statisztikát, amely szerint 2014-ben a volt NDK területén követték el a rasszista indíttatású erőszakos bűncselekmények 47 százalékát, holott a keleti tartományok lakossága az ország teljes lakosságának csupán 17 százalékát teszi ki. A szövetségi bűnügyi rendőrség adatai szerint tavaly 130 ilyen bűncselekmény történt, ebből 61 az egykori NDK területén. A hat új tartományt tekintve az esetek száma 40 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve hasonló aránytalanság mutatkozik; országszerte 1029 ilyen esetet regisztráltak tavaly, ebből 410-et a keleti tartományokban. 

A jelenség egyebek mellett arra vezethető vissza, hogy az ország keleti részén eleve hevesebben tiltakoznak a menedékkérőket befogadó otthonok létrehozása ellen, mint nyugaton, és a közhangulat elmérgesedéséhez hozzájárult az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű drezdai központú iszlám-, és bevándorlás ellenes mozgalom is, és ezért könnyebben elszabadulnak az indulatok - mondta a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak Monika Lazar, a Zöldek egy másik parlamenti képviselője, aki pártjának a volt NDK-ban fekvő Szászország tartományi listájáról jutott be a Bundestagba. Az áldozatok támogatásával foglalkozó civil szervezetek szerint a szövetségi bűnügyi rendőrség kimutatásához képest jóval több, összesen 781 szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekmény történt tavaly a keleti tartományokban. 

A belügyminisztérium szerint az eltérés egyik oka az lehet, hogy a civil szervezetek gyakran az összes bűncselekményt a nevezett kategóriába sorolnak, amelyekről tudni lehet, hogy elkövetője a szélsőjobboldali szubkultúrába tartozik. Ezek az emberek azonban nem ritkán eleve bűnözők, és nem minden bűncselekményük következik a politikai nézeteikből. Továbbá a civil szervezetek az áldozatok szubjektív értékelése alapján is besorolnak eseteket a szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekmények közé.

Irene Mihalic szerint viszont az eltérés oka inkább az lehet, hogy a rendőrség még mindig nem elemzi kellő alapossággal a bűncselekményeket, annak ellenére, hogy a Bundestag a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista csoport ügyével összefüggésben már rávilágított egy sor hiányosságra. A hatóságok nem megfelelő munkájára utal, hogy a gyűlöletből fakadó bűncselekményekkel kapcsolatban nincsenek statisztikai adatok a muzulmán vallásúak, a szintik és romák, a melegek, a hajléktalanok és a fogyatékkal élők elleni bűncselekményekről - nyilatkozott a Zöldek politikusa. 

Az egykori NDK területén fekvő Türingiában létrejött NSU legalább tíz gyilkosságot követhetett el. A hatóságok szerint nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el. A hatóságok addig nem tudtak semmit az NSU létezéséről. Az általános vélemény szerint az NSU ügye megmutatta, hogy a német állam intézményei kudarcot vallottak a neonáci gyűlöletcselekmények feltárásában, és megmutatta azt is, hogy az országban kiterjedtebb a militáns szélsőjobboldali szubkultúra, mint ahogy a szakértők addig gondolták.