Forrásmegosztás: 120 milliárdos bevétel illeti idén a fővárost

Elfogadta a forrásmegosztásról szóló rendeletet szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A törvény alapján a kerületi önkormányzatokat 108,9 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 120,4 milliárd forint illeti meg a tervek szerint 2016-ban. A képviselők 18 igen szavazattal, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.

  • MTI MTI
Forrásmegosztás: 120 milliárdos bevétel illeti idén a fővárost

A január elsejétől hatályos törvény rögzíti, hogy a megosztott bevételekből a Fővárosi Önkormányzat részesedése a korábbi 51-ről 52,5 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 49-ről 47,5 százalékra csökken. A főváros az 52,5 százalékos részesedésből köteles a helyi közösségi közlekedés feladatait ellátni.

Az előírásoknak megfelelően csak azok a kerületek részesednek a fővárosi önkormányzat által kivetett idegenforgalmi adóból, amelyek jelezték, hogy ilyen adó bevezetését nem tervezik 2016-ban, és ezt a jogot átengedik a fővárosnak. Tizenöt kerület jelezte, hogy saját maga kívánja a helyi idegenforgalmi adót kivetni. A rendelet január 31-én lép hatályba.

A szavazás előtti vitában Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere igazságtalannak nevezte a mostani forrásmegosztási rendszert, mert az szerinte nem veszi figyelembe, hogy a fővárostól több feladat az államhoz került az elmúlt években. Azt javasolta: a közgyűlés kezdeményezzen törvénymódosítást azért, hogy a kerületek kizárólag lakosságszámuk alapján részesüljenek a forrásmegosztásból.

Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, a forrásmegosztásnál nem lehet csak a lakosság számát figyelembe venni, mert a kerületek forráselőteremtő képessége különbözik. A kormányoldal a szavazáson nem támogatta Tóth József indítványát.

Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere is igazságtalannak nevezte a jelenlegi forrásmegosztást. Úgy fogalmazott: csodálkozik, hogy még mindig a szocialisták által kialakított rendszer van érvényben.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.