Lengyelország – amelynek előző kormánya tavaly szeptemberben elfogadta az Európai Bizottság 120 ezer migráns elosztását előirányzó egyszeri kvótáját – tavaly decemberben jelezte, hogy az első szakaszban, márciusban 65-100 migránst vállal át Görögországtól, 35-öt pedig Olaszországtól. Lengyelországnak 2017 végéig mintegy hétezer migránst kellene befogadnia.

A lengyel belügyi tárca április végén közölte: a 2015 végén megindított menekültügyi eljárások "egy sor, az áttelepítésben közreműködő lengyel hatóságoktól független nehézségbe ütköznek".

A Rzeczpospolita hétfői cikke idézte a lengyel menekültügyi hivatal szóvivőjét, aki szerint "az Olaszországból való átirányítást megszüntették, nagy mértékben az olasz fél kérésére". Jakub Dudziak szerint az olasz hatóságok nem tették lehetővé, hogy a lengyel referensek személyesen készítsenek interjúkat a menedékkérőkkel, holott ez a menedékjogi eljárás része.

A szóvivő szerint pénteken a görög hatóságok is arról tájékoztatták lengyel partnereiket, hogy megsemmisítették a Lengyelországba való átirányítás első szakaszára vonatkozó összes menedékjogi kérelmet. "Lengyelország nem kapta meg a jelöltekre vonatkozó teljes tájékoztatást, ami lehetetlenné tette a befogadást" – mondta Dudziak a Rzeczpospolitának.

A lapnak Rafal Trzaskowski volt külügyi államtitkár is nyilatkozott. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform politikusa, aki részt vett az egyszeri kvótáról szóló tavaly szeptemberi tárgyalásokon, nem tartotta meglepőnek a biztonsági eljárás eredménytelenségét, mivel – mint mondta – egyrészt alig akadnak a Lengyelországba áttelepedni szándékozó migránsok, másrészt pedig "a görög és az olasz fél professzionalizmusa sok kívánnivalót hagy maga után".

Trzaskowski úgy értékelte: hasonló nehézségekbe ütköznek a menekültek átvállalásába beleegyező más országok is. Mint fogalmazott, a menekültátirányítási rendszer "nemigen vált be".

A lengyel belügyminiszter hétfőn az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban arra a kérdésre válaszolt, hogy felfüggesztették-e a menekültek Lengyelországba való átirányítását. "Lengyelország nem fogad be senkit, aki veszélyeztetheti a biztonságot, jelenleg pedig nincs olyan menekült, akinél a veszély száz százalékban kizárható" – mondta Mariusz Blaszczak, hozzátéve: az átirányítandó migránsok közül "sokan hamis dokumentumokkal rendelkeztek".

A lengyel kormány, bár elvileg betartja a tavaly szeptemberi egyszeri kvótamegállapodást, ellenzi az uniós menekültátirányítási mechanizmusokat, így a múlt héten javasolt automatikus migránselosztási rendszert is. A hétvégén Krzysztof Szczerski, a lengyel államfői hivatal külügyi államtitkára emberi jogi szempontból is támadta az automatikus kvótát, mondván: "Lengyelországban nem lesz helye kényszertáboroknak, a bevándorlók kényszerű átirányításának". Szerinte emberi jogokat sértene, ha a menekülteket "erővel tartanák" Lengyelországban.

Vezető lengyel politikusok többször hangsúlyozták az Európai Unión kívüli humanitárius segélynyújtás fontosságát. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szombat este a TVN24 lengyel hírtelevízióban azt mondta: Lengyelország néhány héten belül programot indít a Libanonban tartózkodó szíriai menekültek számára, ezen belül 6-10 ezer embernek biztosítanának lakást és élelmiszert.