Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

A magyar miniszterelnök nem érti, miért olyan neurotikusak az európai vezetők Donald Trump rendeletei kapcsán. Közben a litván elnök szárazan megjegyezte: már csak a Twitteren zajlik kommunikáció az új amerikai elnökkel. Ettől függetlenül az uniós tagországok vezetői megállapodtak a mediterrán útvonal lezárásáról.

„Ki a legnagyobb fenyegetés az Európai Unióra, Donald Trump vagy Vlagyimir Putyin?” – adott lendületet az újságírói kérdéseknek a máltai informális EU-csúcson tartott sajtótájékoztatónak egy kolléga. „Én” – adott igazán önmagához hű választ Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió soros elnökségét adó Málta kormányfője, Joseph Muscat és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mellett állva.

Nem csak Trump és vélt összeborulása Moszkvával kötötte le az unió tagországainak vezetőit Vallettában. A Líbiából változatlanul Európa felé irányuló menekülthullám és a Brexit is a legfontosabb témák között voltak a pénteki nem hivatalos találkozón. „Az Európai Uniót még soha sem fenyegette akkora veszély, mint most, a világhelyzet megváltozása miatt” – írta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tanácskozás előtti nyílt levelében, amelyet szétküldött a tagállamok vezetőinek.

Tusk a legfőbb fenyegetések között említette a Donald Trump vezette új amerikai kormány „aggasztó nyilatkozatait” is. Ezzel a tagországok vezetőinek többsége valószínűleg egyet is értett, nem úgy a magyar kormányfő.

Orbán nem érti, mire fel a hajcihő Trump miatt

Orbán Viktor már a tanácskozás elején értetlenségét fejezte ki a napirenddel kapcsolatban. „Én meglepetéssel figyelem azokat a neurotikus európai reakciókat, amelyekkel minősítgetik az Egyesült Államok döntését” – mondta a miniszterelnök. Szerinte mivel az Egyesült Államok nem tagja az Európai Uniónak, független államként joga van meghatározni saját határpolitikáját, külpolitikáját és migránspolitikáját.

MTI / Koszticsák Szilárd

„Az amerikaiak úgy döntöttek, hogy bizonyos államoknak nem adnak vízumot, az Egyesült Államoknak ehhez joga van. Teljesen mindegy, hogy mi erről mit gondolunk, ez nem az európaiak ügye” – tette hozzá. A miniszterelnök arról is beszélt, az új olasz kormányzat részéről számít rá, hogy a migránspolitikában bővítik majd azoknak a körét, akik Európa határain kívül akarják megállítani a menekültáradatot.

Theresa May brit miniszterelnök a délelőtti panel után már hazafelé vette útját (Málta egyébként egészen 1964-ig brit koronagyarmat volt), de előtte még találkozott Merkel német kancellárral is, akivel meglehetősen eltérő viszonyt ápolnak az új amerikai elnökkel. Éppen May Trumppal megejtett baráti találkozójától remélték, hogy a miniszterelnök kicsikar valamit, a NATO-val szemben sokszor meglehetősen szkeptikusan nyilatkozó Trumptól. A találkozó után azonban nem állt az újságírók elé egyikük sem.

Az EU már csak Twitteren kommunikál Donald Trumppal

A francia elnököt azonban nem sikerült meggyőznie Maynek. Francois Hollande szerint teljesen érhető, hogy lesznek országok, melyek bilaterális kapcsolatra törekszenek az Egyesült Államokkal, de „ha nem határozunk meg közös jövőt, akkor nem is lesz közös jövő” – utalt az unió és az amerikai elnök kapcsolatára. Szerinte az unión belüli szolidaritás a legfontosabb. A francia elnök tett egy különös megjegyzést az észak-atlanti szövetségre is: „a NATO nem lehet az egyetlen lehetséges megoldás, ki tudja, Trump elnök mit akar majd kezdeni a NATO-val?”. A közös európai hadsereg megerősítését eddig rendre a britek blokkolták, ők azonban lassan kiválnak a brüsszeli klubból. Ehhez képest May most arra szólította fel a többi tagországot, hogy teljesítsék a NATO felé tett vállalásukat. Ma a briteken kívül csak a lengyelek, a görögök és az észtek költik GDP-jük legalább 2 százalékát védelemre.

A litván elnök kicsit másképp látta az uniós országok és Trump kapcsolatát. Mikor megkérdezték, szolgálhatna-e a Trumppal kiegyensúlyozott viszonyt ápoló Theresa May brit miniszterelnök hídként az EU és az Egyesült Államok között, csak annyit válaszolt: „Nincs szükség hidakra. Már megvan az egyetlen csatorna, melyen keresztül az Egyesült Államokkal kommunikálunk: a Twitter.”

AFP / Matthew Mirabelli

A Politico tudósítása szerint az osztrák kancellár, Christian Kern „nagyon aggasztónak” és a terrorizmus elleni harc szempontjából is kontraproduktívnak nevezte Donald Trump muszlim országokat érintő tiltórendelkezéseit. Hozzátette, az Egyesült Államoknak is van felelőssége a menekültkrízis megoldásában, aminek nem fordíthat hátat. Annak ellenére, hogy ellentétes érzéseket ápol a Trump-adminisztráció iránt, mégis úgy gondolja, hogy az elnök katalizátora lehetne egy erősebb Európa kialakításának.

A Brexitről is szó esett a Mariano Rajoy és Theresa May közötti kétoldalú megbeszélésen. Rajoy erről később azt mondta az újságíróknak, hogy a miniszterelnök tájékoztatta a kilépéssel kapcsolatos legújabb fejleményekről, ugyanakkor arról is biztosította, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is szoros partnerségben kíván együttműködni az unióval, többek között a kereskedelem és a biztonság területén. Szóba került, hogy lehetőleg a tárgyalások első szakaszában sikerüljön dűlőre jutni az Egyesült Királyságban élő spanyolok és a Spanyolországban szép számmal élő brit állampolgárok ügyében.

Lezárják a Földközi-tengeri útvonalat

Líbia esetében az EU-nak nem lesz könnyű dolga, márpedig az észak-afrikai ország együttműködésére feltétlenül szükség lenne, hogy az onnan lélekvesztőkön Európa felé induló menekültek tömegét még a vízre szállás előtt meg lehessen fékezni. A tanácskozáson arról beszéltek, hogy az ENSZ által is támogatott Fajez al-Szaradzs elnökkel keressék a megegyezés lehetőségét, csakhogy az ország keleti felére neki nincs ráhatása, ott Haftar tábornok az úr, aki mögé Oroszország állt be.

Az unió célja egy megállapodás arról, hogy az EU felszereli és kiképzi a líbiai parti őrséget, hogy hatékonyan legyenek képesek szétverni az országban működő csempészhálózatot, ezen kívül pedig segélyekkel látnák el a helyi közösségeket. A tervek szerint megállapodnának arról is, hogy az országon belül menekültfogadó központokat fejlesztenének a tengerpart közelében. Megfelelő feltételeket, kapacitást kell kialakítani Líbiában menekültek fogadására és támogatni a migránsok önkéntes hazatérését, javítani tájékoztatásukat.

Ezekről a pontokról közös nyilatkozatot is elfogadtak a tanácskozás során a felek. Emellett az uniós tagállamok vezetői eredményként értékelik, hogy 2016-ban az előző évhez képest harmadára csökkent az Európába érkező menedékkérők száma.

AFP / olasz parti őrség

A nyilatkozat kiemeli, hogy a tavalyi év utolsó négy hónapjában 98 százalékkal kevesebben érkeztek a Földközi-tenger medencéjének keleti felén Európába, mint tavalyelőtt szeptember elejétől december végéig. Az uniós állam- és kormányfők megjegyzik azonban, hogy továbbra is nagy a migrációs nyomás a térségben, és elkötelezettek az EU és Törökország közötti (a migránsok átvételéről szóló) egyezség mellett – írja az MTI. A nyilatkozat szerint erősíteni kell a tájékoztatási kampányokat is azokban az országokban, amelyekből indulnak és amelyeken áthaladnak a Líbián keresztül Európába igyekvők.

A tanácskozás során a felek arra jutottak, hogy a Líbia és Itália közötti mediterrán-útvonalat, melyen keresztül 181 ezer migráns jutott el Európába tavaly, le kell zárni. A cél az embercsempészek hálózatának és üzleti modelljének megsemmisítése. A Bizottság január végén elkészült terve segíti majd a líbiai parti őrséget abban, hogy a tengerből kimentett migránsokat visszaküldhesse. Abban azért nem mindenki bízik, hogy az országnak tulajdonképpen csak egy részét ellenőrzése alatt tartó Szaradzs líbiai elnök sikerrel jár majd, főleg, hogy maga az államfő kevésnek nevezte azt a 200 millió dolláros hozzájárulást, amit az unió ígér a megállapodás végrehajtásához.

A vezetők és az Európai Bizottság sikerként üdvözölte a nyilatkozat elfogadását, a segélyszervezetek már nem voltak ennyire lelkesek. Az Amnesty International európai irodája szerint tízezrek élete kerülhet veszélybe, tehetik ki őket kínzásnak. Az Oxfam ennél is keményebben fogalmazott: a szervezet szerint az EU és Líbia közötti megállapodás a menekülteket és a migránsokat halálcsapdába csalja, és az unió alapértékeit adja fel.

A csúcson debütált Antonio Tajani is, az Európai Parlament új elnöke, a német belpolitikát épp feje tetejére állító Martin Schultz utódja. Tárgyalt a  máltai miniszterelnökkel, Joseph Muscattal, Donald Tuskkal, az Európai Tanács és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is. „Európát megváltoztatni kell, nem megölni” – mondta Tajani, majd kifejtette, arra gondol, hogyan lehetne jobban elmagyarázni az európai állampolgároknak a brüsszeli döntések céljait és hátterét.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!