szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az eddigi fegyvernyugvások nem tartottak sokáig.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Megállapodás született egy február 20-tól induló kelet-ukrajnai tűzszünetről a Moszkva által támogatott szakadárok és Ukrajna között - erről tájékoztatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, miután ukrán, német és francia kollégáival egyeztetett.

Február 20-án életbe lép a fegyvernyugvási megállapodás és a nehézfegyverek (frontvonalról történő) visszavonása (...) aktívan támogattuk ezt a döntést, és világosan kifejeztük meggyőződésünket, hogy ezúttal nincs helye hibának

- mondta Lavrov újságíróknak. Az orosz külügyi tárca vezetője mindössze percekkel azt követően nyilatkozott, hogy ukrán kollégája, Pavlo Klimkin újságírókkal közölte: "egyáltalán nem tették boldoggá" a szombati tanácskozás eredményei.

Utóbbi komor megjegyzés mögött az is húzódhat, hogy Oroszország szombattól elismeri a két szakadár terült vezetése által kiadott okiratokat, például útleveleket is, vagyis szuverén államnak tekintik őket.

Oroszország elismeri a szakadár kelet-ukrán államokat

Putyin támogatását élvező Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságot szombattól hivatalos dokumentumok terén is önálló országnak tekinti Oroszország.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!