Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Egyszeri esetnek titulálja Amerika azt, hogy megszórt pár tucat Tomahawk rakétával egy az oroszok által is használt szíriai támaszpontot. Ugyanakkor talán Trumpnak is leesett, hogy az amerikai érdekeket Szíriában is képviselnie kell. Úgy tűnik, az oroszok nem elég erősek, hogy valódi válaszlépést tegyenek – a légi csapás pedig Trump népszerűségi mutatóit is felhúzhatja.

"Az elnöknek kongresszusi felhatalmazást kell kérnie, mielőtt megtámadja Szíriát, különben nagy hibát követ el!" "Megtámadná Szíriát vagy nem? Nem, tegyük naggyá az országot újra, ők meg vívják a háborúikat!" Gondolná, hogy ha valaki ilyeneket posztol, megbombázza Aszad szíriai elnök támaszpontját? Pedig ez történt.

Merthogy ezeket a tweeteket Donald Trump írta, de nem most, hanem még Obama elnök szíriai lépéseit bírálva a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban, most hajnalban viszont 59 Tomahawk rakétát lövetett ki a szíriai Sajrát katonai támaszpontra, válaszul a Hán Sejkún településen történt vegyifegyver-támadásra, amelynek 59 ember esett áldozatául. Sajrát a kormányerők, azaz Aszad elnök légi bázisa volt, és az amerikaiak szerint innen szálltak fel a repülők, amelyek végül a több gyerek életét szörnyű kínok közt is kioltó szarin támadást végrehajtották.

Csapás és válasz – de nem gurultak el a gyógyszerek

Ez egyedülálló, Amerika még soha nem támadta Aszad haderejét, Obama elnök a 2013-as, szintén horrorisztikus vegyifegyver-támadás után az Iszlám Állam egységeit támadta a NATO-koalíció gépeivel együtt. A sarjáti bázis azért is különleges, mert itt orosz erők is állomásoztak. Az pedig igazán nagyon súlyos válságot robbanthatna ki, ha amerikaiak orosz haderőt támadnak. De nem tették.

AFP

Az oroszok által használt részlegnek semmi bántódása nem esett, miközben a szír kormányhaderő létesítményeit úgy bombázták agyon, hogy annak látványa az amerikaiak szerint most a Holdfelszínt idézi – ezt már Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő mondta el a hvg.hu-nak. Az is tudható, hogy az amerikaiak figyelmeztették az orosz haderőt az akció előtt, de a Kremlt hivatalosan nem értesítették. Orosz áldozatok nincsenek, a szír oldalon előbb hat, később kilenc áldozatot jelentettek, a Reuters értesülései szerint gyerekek is meghaltak – még nincs végleges szám és információ. Kilenc szír repülő megsemmisült.

Az orosz fél persze maga is kiakadt: agressziót emlegetett, amely súlyos károkat okoz a kétoldalú kapcsolatokban, a 2003-as amerikai iraki megszállásra emlékezteti őket. És a következő lépésként felfüggesztették azt az egyezményt, amely alapján a szír légtér ellenőrzését összehangolták az amerikaiakkal.

Ennek hiányában most tehát akár véletlenül is eltalálhatják egymást orosz és amerikai repülők, légi fegyverek, ami nagyon csúnyán hangzik. De vannak jelek, amelyek arra utalnak, szóban hangosak a felek, de nem gurultak el a gyógyszerek.

Sz. Bíró Zoltán hívja fel a figyelmet, hogy az oroszok 2016-ban, egy évvel a szíriai bombázások megkezdése után SZ300-F rakétavédelmi rendszereket telepítettek Szíriába. A rakétavédelmi rendszer épp az olyan rakétacsapások ellen védte volna meg Aszadot és hadseregét, amelyet Trump most végrehajtott. Mind az 59 kilőtt rakéta célba ért, tehát a rendszer vagy nem elég jó, vagy nem aktiválták. (Sz. Bíró kiemeli, hogy az orosz védelmi minisztérium később kiadott egy nyilatkozatot, amely szerint a kilőtt rakétákból csak 23 ért célba, de nem említi, hogy a többivel mi történt.) Ráadásul a kilőtt Tomahawk rakéták a 90-es évek technikai szintjét képviselik, mutat rá Sz. Bíró. Az SZ300-F rendszer az orosz katonai arzenál büszkesége, állítólag az amerikai Patriotokkal is felveszi a versenyt – joggal tehető fel a kérdés, hogy akkor mi történt. Gyanús tehát, hogy az amerikaiak és oroszok között volt valami egyeztetés.

Visszajöttek a republikánus reflexek?

Deák András Oroszország-szakértő, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója szerint viszont nagyon ijesztő is lehet ez az incidens a jövőre nézve. Trumpnak még kialakulatlan a külpolitikája, és ez a lépés most azt sugallja, a republikánus régi reflexek és gondolkodás kezdi bedarálni. Ez az oroszoknak nagyon rossz hír, rosszabb, mintha a demokrata külpolitika maradt volna hatalmon. Az irányvonal még nem látszik, a kérdés nem dőlt el, de ez az egyoldalú gondolkodásmód, hogy mindenféle nemzetközi felhatalmazás nélkül katonai akciót indít az USA, elgondolkodtató.

Ez tűnik tehát a lényegnek: tényleg egyszeri eset volt-e, vagy az első lépés azért, hogy megváltozzanak a szíriai kialakult erőviszonyok. Most ugyanis az oroszok a térség erős emberei, és sikeresek is: 2013-ban rávették Obama elnököt, hogy ne bombázza Aszad állásait akkor, amikor a Damaszkusz közeli Gútában több száz ember halt meg ugyancsak szaringáz-támadásban. Ehelyett rábeszélte Aszad elnököt, hogy semmisítse meg vegyi fegyvereit. Nemzetközi ellenőrzés keretében meg is történt az ismert vegyifegyver-készlet megsemmisítése: erről jelentést is kiadott a vegyi fegyverek tilalmával és ellenőrzésével világszerte foglalkozó OPCW, amely Szíriában is jelen van.

Ez a szervezet meg is kezdte a vizsgálatot a Hán Sájkún-i támadás kapcsán, hivatalos közleményt ennek eredményéről még nem adott ki. Ez azért is fontos, mert a szír kormányerők váltig állítják, nem ők hajtották végre a támadást, míg az amerikaiak azt, nekik bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy igen. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint azonban szaringázt nem lehet csak úgy összekotyvasztani, és valószínűbbnek látszik, hogy Aszadék használták a fegyvert – erre utal az oroszok érvelésének változása is: először azt állították, biztosan nem Aszad követte el a támadást, aztán arra váltottak, hogy a felkelők vegyifegyver-raktárát érte találat, úgy szökött a levegőbe a szarin.

Amerika visszatért a térségbe

Amerika határozottan kijelentette, nincs változás a hivatalos amerikai külpolitikában, nincs paradigmaváltás, egyszeri, megtorló esettel állunk szemben. Az oroszok pedig voltak már sokkal hangosabbak is, aztán könnyen megbékéltek: 2015 novemberének végén a török hadsereg lelőtt egy a török légtérbe tévedt orosz Szu-24-es vadászbombázót, a pilóta meghalt. Oroszország szankciókat vezetett be válaszul, katonai fenyegető lépések is történtek, majd 2016 júniusában Erdogan török elnök már elnézést kért a lelövését, pár napra rá pedig feloldották a Törökország ellen bevezetett orosz turisztikai szankciókat. 2017-ben pedig Erdogan drága barátomnak szólította Putyint. Sz. Bíró szerint ez is azt mutatja, milyen hullámzások következhetnek be két autokrata vezető és országuk kapcsolatában. Mindamellett a törökök most, igaz, csak külügyminiszter-helyettesi szinten, de kiálltak az amerikai lépés mellett.

AFP / Anadolu Agency

De Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Amerika igenis bejelentkezett, jelezni kívánta, hogy jelentősebb tényező lesz, mint korábban a térségben. Trump retorikája más volt, de az amerikai érdekeket ugyanúgy védeni fogja, mint az elődei. A szaringázas támadásnál pedig jeleznie kellett, hogy képes erőt alkalmazni, ha erre okot lát. "Ezt viszonylag gyorsan el lehetett magyarázni neki, hogy ha nem lép, újabb szaringázas támadások következhetnek." Bár itthon és külföldön is mindenki nagy szerelmet jósolt Trump és Putyin között, látható volt, hogy az USA-t az oroszok, törökök, irániak meg akarják gyengíteni a térségben, és ez most jó alkalom volt arra, hogy Amerika bejelentkezzen. Az oroszoknak is szólt a dolog: nem képesek megvédeni Aszadot, az általuk kialakított ernyőt kilyuggatták a Tomahawkok. Trump ugyanis nem véletlenül nem repülőről szórta le a bombákat. Persze az elnök óvatos volt, szólt az oroszoknak, és valószínűleg kipuhatolta a kínaiak várható reakcióját is, véli Tálas.

De nem kerül-e így lépéskényszerbe Trump, hogy a következő hasonló támadásnál megint be kell avatkoznia? Tálas szerint nem, ez a támadás fenyegetés is volt – ha Homszig elért a fegyverzete, bárhova elér. Inkább kerültek lépéskényszerbe az oroszok, akik elvileg felmondták a légtér-együttműködést az amerikaiakkal, de a szakértő szerint a gyakorlatban tovább fogják alkalmazni, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak egy véletlen összecsapás, tragédia kialakulását. Trumpnak belpolitikailag is jól jött ez a lépés, mert nagyon mélyrepülésben van a népszerűsége, és bár a hívei körében ez nem lesz népszerű lépés, a demokrata és hagyományos republikánus szavazók körében igen, ami emelni fogja népszerűségét.

Mi, az igazi belgák

Érkeznek a nemzetközi reakciók az amerikai léigcsapásra.

Eddig kiállt a légicsapás, vagyis Amerika mellett Törökország, Szaúd-Arábia, Japán, Ausztrália, Izrael, Nagy-Britannia.

Ellenzi az amerikai lépést: Oroszország, Kína, Irán.

A fenti országokéhoz képest a magyar álláspont kevésbé határozott: Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy látja, amerikai-orosz megegyezés nélkül nem lehet feloldani a szíriai konfliktust, ám ettől most vagyunk a legmesszebb. Magyarország a leghatározottabban elítéli a vegyi fegyverek bármilyen típusú bevetését, és "csak a reményünket tudjuk kifejezni arra vonatkozólag, hogy a jövőben ilyen nem fog megtörténni".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!