Donald Trump amerikai elnök nem sokkal hivatalba lépése után a nemzetbiztonságra hivatkozva rendeletben ideiglenesen megtiltotta a beutazást hét muszlim ország állampolgárainak, és a teljes menekültbefogadási programot felfüggesztette, ám a rendelet zűrzavart okozott az ország és a világ több repterén, végrehajtását pedig az igazságszolgáltatás felfüggesztette.

Ezt követően az elnök újabb rendeletet írt alá, mely szerint hat muszlim ország, Irán, Líbia, Szudán, Szomália, Szíria és Jemen állampolgárai nem utazhatnak be 90 napig az országba, kivéve, ha már rendelkeznek érvényes vízummal vagy letelepedési engedéllyel. A legfelsőbb bíróság ezt úgy egészítette ki, hogy a tilalom azzal a feltétellel léphet hatályba, hogy nem lehet kitiltani az országból azokat, akik "jóhiszemű" kapcsolatban állnak az Egyesült Államokban működő szervezetekkel vagy jogszerűen ott élőkkel.

A kormány viszont csak az országban élők közvetlen rokonainak vagy házastársainak engedte meg a beutazást. A bíróságok szerint viszont a kormány "észszerűtlenül értelmezte" a családi kötelék fogalmát.

"A kormány nem tudta érdemben alátámasztani, hogy az Egyesült Államokban élő emberek nagyszülei, unokái, sógorai, sógornői, nagynénjei, nagybátyjai, unokaöccsei, unokahúgai és unokatestvérei miért ne állnának rokonaikkal jóhiszemű kapcsolatban" – mutatott rá döntésében a fellebbviteli bíróság.

Megerősítette a másodfokú bíróság azt is, hogy beutazhatnak az országba azok a menekültek is, akik már szerződéses viszonyban állnak egy olyan szervezettel, amely a letelepedésüket és beilleszkedésüket segíti.

Az igazságügyi tárca a döntés után nem sokkal közölte: fellebbeznek, és ismét a legfelsőbb bíróság elé viszik az ügyet.