Magyarországi választás – a kárpátaljai kormányzó provokációkra számít

Április 8-án, a magyarországi választások napján ugyanolyan biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe az Ukrajnához tartozó Kárpátalján, mint az ukrán nacionalisták március 17-ei felvonulásának az idején – közölte Hennagyij Moszkalj. A kárpátaljai kormányzó szerint az ok az, hogy nem zárható ki a provokációk veszélye.

  • hvg.hu hvg.hu
Magyarországi választás – a kárpátaljai kormányzó provokációkra számít

Választás 2018

Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.

„A Kárpát-Ukrajna kikiáltásának évfordulóján komoly provokációkra számítottunk, és lezártuk mind a négy, Kárpátaljára vezető hágót. 32 embert vettünk őrizetbe, akiknél baseballütők, kések és gázpisztolyok voltak. A szélsőségesek egyben megértették, hogy a kárpátaljai lakosok nem osztják a radikálisok nézeteit” – mondta Moszkalj, az Ukrainszka Pravda című internetes újságnak adott nyilatkozatában.  Moszkalj szerint az ukrán nacionalistákat az orosz titkosszolgálat bérelte fel, s mindegyikük 1500 hrivnyát (15 ezer forintot) kapott, hogy tüntetni menjen a részben magyarok lakta városokba.
Az utóbbi hónapokban megszaporodtak a kisebbségek elleni támadások Ukrajnában, két merényletet is végrehajtottak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székháza ellen, s robbanószerkezetet dobtak egy lvivi lengyel katonai temetőbe is. Ukrajnában Oroszországot vádolják az akciók megszervezésével, Moszkva állítólag egymásnak akarja ugrasztani az ukránokat és a kisebbséghez tartozókat.

.
Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.