Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jó hangulatú volt Kim Dzsong Un észak-koreai és Mun-Dzse In dél-koreai vezető hosszan várt (sokáig nem is remélt) tárgyalásainak első fordulója. Az ebéd utáni második forduló után várhatóak az 1953-ban véget ért háború lezárásával, illetve a félsziget atommentesítésével kapcsolatos bejelentések.

„Soha ne térjünk vissza a kezdőponthoz, tegyük jobbá a világot, én mindent elkövetek ennek érdekében” – mondta Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Mun Dzse In dél-korai elnökkel folytatott reggeli (magyar idő szerint péntekre virradó) tárgyalásain. Kim meghívta a szöuli vezetőt Phenjanba, s közölte, ugyanolyan fogadtatásban lesz része, mint neki most délen volt. „Tíz évig tartott ez a kis séta a határon keresztül, szeretném, ha a jövőben gyakrabban találkoznánk” – mondta Kim a tárgyalásokon részt vevő dél-koreai képviselők szerint Munnak.

AFP-foto

„A történelem új lapja nyílik most meg, a béke korszaka kezdődik” – írta a Korea-közi határon fekvő panmindzsoni határ déli oldalán épített Béke Házának vendégkönyvébe Kim Dzsong Un, aki a phenjani vezetők közül elsőként lépte át az 1953-ban véget ért háború után létrejött határt. (Az esemény jelentőségéről olvassa el a HVG e heti számának interjúját Cse Kju Sikkel, Dél-Korea budapesti nagykövetével.)

A két politikus először a határon átnyúlva fogott kezet, majd egy pillanatra a dél-koreai államfő is átlépett északra, végül együtt megindultak a déli oldalon lévő épületeke felé. Mun északi átlépése nem volt az eredeti protokoll része.

„Mikor lesz lehetőségem északra látogatni?” – kérdezte Mun Kimtől. „Miért nem jön át akkor most?”

– válaszolta az észak-koreai vezető, s szöuli források szerint így került sor a terven kívüli határátlépésre.

A tárgyalások fő napirendi pontja a Koreai-félsziget atommentesítése, Kim nyitóbeszédében azt hangsúlyozta, Észak-Korea végrehajtja vállalt kötelezettségeit. „Képesek vagyunk egy új kezdetre, ezzel az elszántsággal veszek részt a tárgyaláson” – tette hozzá. A dél-koreai államfő arról beszélt, hogy a két országrészt eddig elválasztó demarkációs vonal immár a béke jelképe. A találkozó ugyancsak beszélnek a fegyverszünettel véget ért háború lezárásáról, illetve a két országrész közötti kapcsolatok javításáról.

AFP-foto

Mun Dzse In bátornak nevezte Kim Dzsong Unt azért, mert hajlandónak mutatkozott a tárgyalások megkezdésére. „Nagyon fontos a találkozónk, s hatalmas teher nehezedik ránk. Hét évtizeden keresztül képtelenek voltunk a kommunikációra, most előttünk áll az egész nap. Teremtsünk békét a félszigeten” – mondta Mun.

Az egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnő találkozó előzménye az volt, hogy Mun Dzse In meghallgatva Kim Dzsong Un idei újévi beszédét, úgy ítélte meg, van esély a kétoldalú tárgyalások felújítására és a félsziget atommentessé tételének megvitatására. Míg sokan Kim januári beszédét az északi mosoly-offenzíva kezdetének tartották, a valóságban ez egy dél-koreai mosoly-offenzíva – idézte a BBC John Delory-t, az egyik dél-koreai egyetem politológus professzorát.

„Mun küldöttei tudták, hogy

ki kell csalogatniuk Kim szájából az atommentesítés szót,

de azzal is tisztában volt, hogy az amerikaiaknak és a japánoknak nem teszik, hogy magas rangú dél-koreai képviselők paroláznak Kim Dzsong Unnal. Mun kockáztatott és nyert, a találkozó – amely nélkül nem lehetett volna megrendezni a mostani történelmi csúcsot – végül sikeres volt” – mondta a szakértő. Közben Mun arra is vigyázott, hogy Trump tetsző dolgokat is mondjon: megdicsérte például az amerikai elnököt, amiért az komoly érdemeket szerzett a csúcs tető alá hozásában.

AFP-foto

Trump, aki a tervek szerint, nyár elején hamarosan maga is találkozik majd Kim Dzsong Unnal, ugyancsak komoly fordulatot hajtott végre: most a béke esélyéről beszél, pár hónappal ezelőtt viszont még szörnyű megtorlást ígért arra az esetre, ha az Észak nem hagy fel rakéta- és atomfegyver kísérleteivel. „Gondolja bárki is, hogy akkor is beindultak volna a tárgyalások Észak és Dél között, ha nem lettem volna kemény és erős, s nem fordítottam volna teljes erőnket Észak ellen” – írta egy januári Twitter-üzenetében Trump, akinek most – legalábbis a fogadóirodák szerint – jelentősen megnőttek az esélyei a Nobel-békedíj megszerzésére.

A mostani tárgyalás előtt utoljára 2007-ben találkoztak egymással a két Korea vezetői, a korábbi két találkozót az északi fővárosban, Phenjanban tartották meg, s egyik sem hozott áttörést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!