A módosított szabály számítások szerint szinte csak a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság és a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Platform párharcává tette volna az 52 mandátum sorsát eldöntő választást, mások alig rúghattak volna labdába. Így érthető, hogy minden kisebb párt tiltakozott. Feltételezések szerint Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt elnöke azért erőltette át a módosítást, mert tart új, az ő szavazóikat megszólító jobboldali pártok fellépésétől.

Sokan gondolják például, hogy a januárban leváltott Antoni Macierewicz védelmi miniszternek van ilyen szándéka. A gyanút erősítheti, hogy morális okokra hivatkozva vétóra kérte az elnököt a katolikus püspöki kar is, amely pedig ilyen témába nem szokott beavatkozni.

Duda elnök magatartásának az okát csak találgatni lehet. Őt általában a kormánypárt bábjának tartják, aki készséggel közreműködött a demokratikus intézmények gyengítésében, például az igazságszolgáltatás függetlenségének a lerombolásában. Igaz, tavaly nyáron az egyik bírósági törvényt megvétózta, de utóbb kiderült: az általa benyújtott és a parlamentben elfogadott jogszabály a lényeget illetően semmivel nem volt jobb.

Most talán az EP-választási törvény ellen tiltakozó kisebb ellenzéki pártok támogatóinál akart jó pontot szerezni, miután nemrég a szenátus kormánypárti többsége nem támogatta azt a javaslatát, hogy népszavazáson kérjék ki a polgárok véleményét egy esetleges új alkotmány irányelveiről.

Az államfő, akinek nézetei csaknem mindenben azonosak a kormánypártéival, időnként mégis törekszik önálló arculat kialakítására. És növelhette magabiztosságát az, hogy Kaczynski nemrég közölte: pártja várhatóan a 2020-ban esedékes elnökválasztáson is Andrzej Dudát indítja majd. De hozzátette: erről persze a párt vezető testületei hivatalosan csak később fognak dönteni.

A vétó parlamenti megdöntésére nincs esély, mert ahhoz minősített többség kellene, ám az ellenzék az államfőt támogatja.