Az amerikai elnök és kormányzata várhatóan új intézkedéseket hoz az illegális migránsok belépésének megakadályozására a The Washington Post értesülései szerint.
A lap úgy tudja, az amerikai belbiztonsági minisztérium pénteken lépteti életbe a Maradj Mexikóban című intézkedéscsomagot. Ennek értelmében a bevándorlóknak a határ mexikói oldalán kell megvárniuk kérelmük elbírálását.
Az eddigi gyakorlat szerint az illegális határátlépők – ha valahogyan mégis sikerült átjutniuk a zöldhatáron – amerikai területen várhatták meg kérelmük hosszas bírósági eljárás utáni elbírálását. Donald Trump azonban mindenképpen véget akar vetni ennek a "csípd el és engedd el" néven emlegetett gyakorlatnak, mert a tapasztalatok szerint az elfogott, majd szabadon bocsátott illegális bevándorlók túlnyomó többsége eltűnt valahol az Egyesült Államokban.
Az elnök október elején arról hozott rendeletet, hogy aki illegálisan lépi át a határt, az nem adhat be menedékkérelmet, ám ezt a rendeletet a héten egy szövetségi bíró átmeneti időre felfüggesztette. A kormányzat azonban nem tett le arról a szándékáról, hogy elejét vegye a migránskaravánokkal érkezők beözönlésének, és ezt a célt szolgálná a belbiztonsági minisztérium intézkedése. A The Washington Post információi szerint az elnök és tanácsadói, valamint a belbiztonsági tárca képviselői még kedden egyeztettek erről a Fehér Házban.
A lap birtokába került minisztériumi feljegyzés szerint a migránsoknak bizonyítaniuk kell, hogy Mexikó – ahol jelenleg tartózkodnak – nem biztonságos ország, valamilyen fenyegetéstől vagy üldöztetéstől kell ott tartaniuk. Aki ezt nem tudja igazolni, az nem léphet be az Egyesült Államokba, és a határról vissza is fordítják.
A Maradj Mexikóban című intézkedéscsomag alapvető szakítás az eddigi politikai gyakorlattal. Eddig ugyanis a menedékkérőknek azt kellett igazolniuk, hogy fenyegetésnek és üldöztetésnek a hazájukban vannak kitéve, ott, ahonnan útra keltek, és ezt a fenyegetettséget kellett hosszadalmas bírósági eljárás keretében igazolniuk már az Egyesült Államok területén.
A Fehér Ház nem kommentálta a The Washington Post értesüléseit, a belbiztonsági minisztérium szóvivője, Katie Waldman pedig közleményben tudatta, hogy az új intézkedéseket nem ezen a héten vezetik be.
Nem tudni, hogy az amerikai kormányzat egyeztetett-e ezekről az intézkedésekről a december elsején hivatalba lépő új mexikói elnök, Andrés Manuel López Obradorral, vagy az átmeneti időszakot levezénylő munkatársaival. A The Washington Postnak nevük elhallgatását kérő mexikói tisztségviselők azt mondták: az ország törvényei nem teszik lehetővé, hogy egy másik országban menedéket kérők Mexikóban tartózkodhassanak huzamosabb ideig.
A kaliforniai San Diegóval szemben, a mexikói oldalon fekvő Tijuanában a Fox televízió tudósítása szerint a migránskaravánnak már több mint háromezer tagja várakozik. Sebtében felállított sátrakban, vagy az utca porában élnek, a helybéliek élénk tiltakozása közepette. A tijuanaiak tüntetnek a migránsok ellen, és Donald Trump jelszavát kölcsönözve Mexikó az első!, és Tijuana a tijuanaiaké feliratú táblákkal protestálnak.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.
