Az idei a harmadik olyan egymás utáni év, amikor egymilliónál kevesebb csecsemő születik az országban, 2018-ban 25 ezerrel kevesebb újszülött látta meg a világot, mint egy évvel korábban. Közben nő az elhunytak száma – az 1,37 millió a második világháború óta legnagyobb szám – s ez azt jelenti, hogy egy év alatt 448 ezerrel csökkent az ország most 126,3 milliósra becsült népessége.

A nők jelenlegi termékenységi aránya 1,43, a tokiói kormány 2025-re 1,8-re kívánja emelni ezt az arányt, ami még így is távol lesz a népesség stabilizálásához szükséges 2,07-es számtól.

Miközben Abe Sinzo kormányfő demográfiai válsághelyzetről beszél, s azt ígérte, hogy növelni fogják a bölcsődék és óvodák számát, a parlament elfogadta a bevándorlási törvény szigorának enyhítését jelentő módosítást, melynek értelmében 2025-ig mintegy félmillió gazdasági bevándorlót engednek be az országba a munkaerőhiány csökkentése érdekében. A bevándorlók részben Indonéziából érkeznek az egyik leginkább homogén lakosságúnak számító Japánba.

Japánban, az orvosi ellátás magas színvonala és a zsírszegény étrend miatt, jelenleg kiemelkedően magas az átlagéletkor – 87,2 év a nőknél és 81 év a férfiaknál – ám a társadalom elöregedése azt jelenti, hogy hosszabb távon komoly finanszírozási nehézségek támadnak. Ennek jelei már most látszanak,részben az egészségügy finanszírozása miatt emelik meg 2019 októberétől nyolcról tíz százalékra a fogyasztási adót.

A világ országai közül Japánban a legmagasabb az idősek aránya: a lakosság húsz százaléka több mint hetvenéves, s hetvenezren vannak, akik már száz évnél is többet éltek.