Előrehozott választás vagy megállapodás nélküli kilépés október 31-ig? Boris Johnson ez elé a dilemma elé állította a parlamenti képviselőket, mindenekelőtt saját pártjának embereit, akik jó eséllyel elveszítenék helyüket a brit parlamentben. Johnson a parlament felfüggesztése miatt lázadozó torykat kizárással fenyegette meg, a parlament egészét pedig állítólag azzal, hogy ha valóban – akár már a keddi parlamenti ülésen – a megállapodás nélküli Brexit megakadályozásáról, ezzel pedig a kilépés halasztásáról döntenek, a testület feloszlatását és új választás kiírását kezdeményezi, már október 14-ére.

Ez kockázatok a konzervatívok számára is, akik ugyan már nincsenek népszerűségük holtpontján, ám bármikor újra visszazuhanhatnak a tavaszi szintre. A májusi európai választások a konzervatívok népszerűségének katasztrofális visszaesését hozták, miután Theresa May miniszterelnök nem tudott olyan megállapodást kialkudni az Európai Uniótól, melyet a parlamenti többség elfogadott volna. Elsősorban az ír határral kapcsolatos záradék zavarta a képviselőket, mely Nagy-Britannia részvételét a vámunióban továbbra is lehetővé tenné, viszont igencsak megnehezítené azokat a szabadkereskedelmi egyezményeket, melyeket Boris Johnson az amerikaiakkal, japánokkal vagy a kínaiakkal szeretne megkötni.

Boris Johnson azzal az ígérettel vette át a hatalmat, hogy kerül, amibe kerül, de kivezeti Nagy-Britanniát az Európai Unióból október 31-ig. Addig még lesz egy uniós csúcsértekezlet, október 17-18-án, Johnson pedig állítja: ott még elérhet valamit a záradék ügyében, de kevesen hisznek neki. Michel Barnier, aki az Európai Unió fő tárgyalója az ügyben, nem tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen rövid határidővel lehetséges lenne bármilyen új megállapodás, mely elfogadható lenne mindenki számára.

Mit akarnak a Brexit ellenfelei?

A Munkáspárt és az esetleg hozzá csatlakozó tory képviselők új határidőt szeretnének az uniós megállapodásra, és elutasítják azt, hogy a választásokat még októberben tartsák meg. Ennek megfelelően a törvényjavaslat meghosszabbítja a határidőt január 31-ig, hacsak a parlament október 19-ig nem szavaz meg egy új kilépési megállapodást, vagy nem dönt a megállapodás nélküli kilépésről (no deal Brexit). Ha az október 17-i EU-csúcson csodát művel Boris Johnson, akkor persze minden megváltozik, de ha nem, akkor kénytelen lenne elfogadni egy új kilépési dátumot: január 31-ét. Ez valószínűleg a lemondását jelentené, mert egész miniszterelnöki pályafutását ahhoz az ígéretéhez kötötte, hogy október 31-ig kivezeti az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.

A Munkáspárt nem akar előrehozott választást októberben

Jelenleg még a Munkáspárt az ellenzék fő ereje annak ellenére, hogy a konzervatívokhoz hasonlóan ők is leszerepeltek az európai választásokon. Ezért Jeremy Corbyn pártja elutasítja az októberi választás gondolatát.

Tony Lloyd, aki a Munkáspárt árnyékkormányában az északír ügyek felelőse, úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem szavaznak meg egy olyan kormányjavaslatot, hogy rendezzenek előrehozott választásokat októberben: "nem hagyjuk, hogy Boris Johnson diktálja a feltételeket!". A Munkáspárt tehát az időhúzásra játszik: abban reménykedik, hogy Boris Johnson gyorsan lejáratja magát a konzervatívok között is. A rebellis konzervatívok pedig átszavaznak a Munkáspárt törvényjavaslatára. Boris Johnson a renitens konzervatívokat pártfegyelmivel, illetve kizárással fenyegette meg. Van, akit ez már nem érdekel. Egy konzervatív honanya elmondta a BBC-nek: elege van! Ha lesz választás, akkor ő nem indul újra. "Választókerületemben, Putney-ban a többség a Brexit ellen van. Az utódom is minden bizonnyal ezt az álláspontot képviseli majd." Justine Greening azzal vádolta meg Boris Johnson miniszterelnököt, hogy lehetetlen választás elé állítja a konzervatívokat: vagy a megállapodás nélküli kilépés vagy Jeremy Corbyn támogatása?!

Nem lenne könnyű előrehozott választást kiírni

Boris Johnson zsarolási kísérlete elég erőtlennek látszik, mert a parlamenti erőviszonyok aligha teszik lehetővé azt, hogy választásokat írjanak ki már októberre. Ehhez ugyanis a 650 tagú alsóház kétharmados többségére lenne szükség (ehhez képest Johnsonnak még a renegát torykkal együtt is csak 331 támogatója, vagyis egyfős többsége van). Nehéz elképzelni ezt egy olyan parlamentben, melynek két hagyományos nagy pártja, a konzervatívok és a Munkáspárt is csúfosan leszerepelt az európai választásokon, és a közvélemény-kutató intézetek most sem kecsegtetnek jobb eredményekkel. Ennek ellenére Jeremy Corbyn kijelentette: készen állnak az új választásra. Valószínűleg szereposztásról van szó: miközben a Munkáspárt vezére büszkén felvállalja a választási harcot, addig rábízza egyik emberére, hogy képviselje a valódi szándékot: előrehozott választás helyett halasztást. A cél az, hogy erre kényszerítsék rá Boris Johnson miniszterelnököt.