Megszaporodtak a migrációs nyomással riogató hírek a kormánymédiában az elmúlt hetekben. Múlt csütörtökön Gulyás Gergely miniszter személyesen jelentette be a Kormányinfón, hogy a rendőrök két alagutat is találtak a szerb–magyar határszakaszon, a rendőrség egy nappal később a földkupacokról készített fotókat is megmutatta.

Hétfőn már a Fidesz bevándorlásellenes kabinetje is összeült, a testületet maga Németh Szilárd hívta össze, mert úgy ítélték meg, hogy „a 2015-ös válsághelyzethez hasonló a mostani illegális migrációs helyzet a magyar határon”.

police.hu

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszámolójában úgy fogalmazott, hogy 2018-ban egész évben 6506 embert fogtak el a határon, naponta átlagosan 17-et. Idén viszont már november végéig több mint 12,5 ezren próbáltak illegálisan átlépni a határokon, naponta átlagosan 37-en.

„Minden eszközzel próbálkoznak: földön, föld alatt, vízen, kamionokon, vasúti kocsikon, kerítést átmászva, átvágva” – mondta a fideszes politikus, aki a vajdasági helyzetről is apokaliptikus képet festett.

Nagy a veszély, a lakosság fél

– idézte a határon túli magyarok képviselőit. Szerdán rátett még egy lapáttal: Kontrát Károly belügyi államtitkárral beszélt a határkerítés előtt a fokozódó migrációs nyomásról.

Jönnek, de nem annyian

Azt nem nehéz észrevenni, hogy a Fidesz kommunikációja megváltozott az önkormányzati választások után: a kampányban migránsok betelepítésével megvádolt ellenzékkel szemben például meglepő módon békülékeny hangnemet ütöttek meg, de ahogy teltek a hetek, úgy kezdtek el szaporodni a migrációs veszélyhelyzetre figyelmeztető kijelentések. Németh Szilárd előtt nem sokkal például Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt arról Bécsben, hogy „a Nyugat-Balkánon már lassan 100 ezer a feltorlódott migránsok száma”.

Közelebbről megvizsgálva a hivatalos számokat és a hozzá kapcsolódó kommunikációt azonban több furcsaság is feltűnik, és most nem csak arra gondolunk, miért fél évvel az alagutak felfedezése után jutott eszébe a rendőrségnek, hogy nyilvánosságra hozza azok létezését. (Biztonsági okokból még elképzelhető egy későbbi kommunikáció, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a hatóságok szerint már rég betemették a gödröket.)

Az Európai Unióban jelentett illegális határátlépéseket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (korábbi nevén Frontex) regisztrálja. Minden ország hatóságainak kötelezően jelentenie kell, hány embert tartóztattak fel a schengeni határokon – ide tartozik Magyarország is. Az uniós ügynökség az adatokat ezután egy nyilvános Excel-táblázatba tölti fel, így régiókra és állampolgárságra lebontva lehet ellenőrizni, hány illegális határátlépés történt.

2015-ös pillanatkép Röszkéről

Fülöp Máté

Magyarország a nyugat-balkáni útvonalon fekszik, jellemzően azok a menekültek jönnek erre, akik Törökországból indulnak útnak, majd Görögországba átkelve szárazföldön folytatják tovább az útjukat. Bár a magyar kormány szereti a határkerítés sikerének beállítani, valójában a Törökország és az Európai Unió között kötött megállapodásnak köszönhető, hogy 2016 óta ezen az útvonalon lényegesen lecsökkent az illegális bevándorlók száma. Jelenleg az úgynevezett mediterrán útvonal a legnépszerűbb, vagyis Észak-Afrikából csónakokon kelnek át, és a Földközi-tengeren át Spanyolországba vagy Olaszországba, esetleg Máltára próbálnak eljutni az emberek.

A Frontex 2018-as adatokat rögzítő jelentésében azt írta: bár a migrációs nyomás az Európai Unió külső határain továbbra is jelentős,

nincs égető válság, az illegális bevándorlás szintje az egymást követő öt évet vizsgálva tavaly a legalacsonyabb volt.

A dokumentum szerint az illegális bevándorlók száma 2017-hez képest tavaly több mint 150 ezerrel, mintegy 27 százalékkal csökkent, amely a 2015-ös, legmagasabb adatokat mutató évhez képest 92 százalékkal kevesebb.

De mi a helyzet a 2019-es adatokkal?

A Frontex táblázata szerint a magyar kormánynak abban igaza van, hogy idén valóban több bevándorló érkezett a kontinensre, mint korábban, de a 2015-ös helyzethez hasonlítani a mostanit finoman szólva is túlzás.

Négy évvel ezelőtt júliustól szeptemberig érkezett a legtöbb illegális bevándorló ránk vonatkozó nyugat-balkáni útvonalon keresztül, ezért ezt a három hónapot hasonlítottuk össze az idei adatokkal. Ezt kaptuk:

A hivatalos számok szerint tehát

2015-ben 111 447 illegális határátlépést regisztráltak a nyári hónapokban, 2019-ben ugyanebben az időszakban a szám 1458 volt.

A 2015-ös menekültválság ideje alatt ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a szám még ennél is magasabb lehet, hiszen sokakat nem is regisztráltak a hatóságok, hanem tovább terelték őket Ausztria felé.

Ha az egész évet nézzük, 2019 január és szeptember között 7329 illegális határátlépést akadályoztak meg, a próbálkozók több mint fele afgán volt, a többiek Irakból, Iránból, Pakisztánból és Törökországból érkeztek. Négy éve a szír állampolgárok voltak többségben.

A hivatalos adatok csak szeptember végéig állnak rendelkezésre, de még így is legalább százezer bevándorló hiányzik ahhoz, hogy valóban a 2015-ös helyzethez lehessen hasonlítani a mostanit. A magyar rendőrség egyébként folyamatosan közzéteszi honlapján a migrációs helyzet alakulását, de csak 2016-tól, így ott nem tudtuk leellenőrizni a különbséget.

Két ország issza meg a levét

Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég Bécsben még egy fontos adatot említett: a magyar hatóságok értesülései szerint a nyugat-balkáni útvonalon már lassan 100 ezer a feltorlódott migránsok száma. A kijelentés főleg két országot érint: Görögországot és Bosznia-Hercegovinát. Az utóbbi hónapokban mindkét helyen megnövekedett a menedékkérők száma, a számuk helyett azonban sokkal nagyobb problémát jelent az elhelyezésük és a lassú eljárás.

A Boszniába érkező migránsok száma az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint is jelentősen emelkedett. 2018 kezdete óta összesen 41 ezren érkeztek az országba, ám a túlzsúfolt táborokban jelenleg 7500-an élnek – a szám tehát nem kevés, de igencsak elmarad a százezres nagyságtól. A leghírhedtebb helyen, a vucjaki táborban hétszázan várakoznak, a sátrakban sem elektromos áram, sem folyóvíz, sem pedig mosdók nincsenek.

Menekülttábor Bosznia-Hercegovinában

MTI / EPA-KEYSTONE

Az itt élőket a kemény boszniai tél is próbára teszi, a legtöbben arra készülnek, hogy átjussanak Horvátországba, onnan pedig Nyugat-Európába mennek tovább. Magyarország azonban a hatóságok szigora miatt nincs a térképükön.

Jelenleg néhány tízezren várakoznak a görög szigeteken is, amelyeket a legjobban érint a menekültválság. November végén az ENSZ menekültügyi főbiztosa is „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte a Leszbosz szigetén rekedt migránsok helyzetét, akik sokszor embertelen körülmények között várnak arra éveket, hogy a hatóságok elbírálják a kérelmüket. Jelenleg a háromezer fő befogadására alkalmas Moria menekülttáborban 15 ezren vannak. (A táborról és a görög hatóságok munkájáról ebben a riportunkban írtunk részletesebben.)

Németh Szilárd azzal is próbált félelmet kelteni, hogy a görög szigetekről a hatóságok folyamatosan hajóztatják a menedékkérőket a szárazföldre, jellemzően a Nyugat-Balkán irányába. A politikus csak azt felejtette el megemlíteni, hogy az embereket azért viszik el a szigetekről, mert ott nincs elég férőhely – és ugyanolyan táborokba kerülnek, mint korábban, az országot pedig nem hagyhatják el.