szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A fideszes politikus szerint a 2015-ös menekültválsághoz hasonló a helyzet a magyar határon, a hivatalos számok azonban egészen mást mutatnak.

Megszaporodtak a migrációs nyomással riogató hírek a kormánymédiában az elmúlt hetekben. Múlt csütörtökön Gulyás Gergely miniszter személyesen jelentette be a Kormányinfón, hogy a rendőrök két alagutat is találtak a szerb–magyar határszakaszon, a rendőrség egy nappal később a földkupacokról készített fotókat is megmutatta.

Hétfőn már a Fidesz bevándorlásellenes kabinetje is összeült, a testületet maga Németh Szilárd hívta össze, mert úgy ítélték meg, hogy „a 2015-ös válsághelyzethez hasonló a mostani illegális migrációs helyzet a magyar határon”.

©

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszámolójában úgy fogalmazott, hogy 2018-ban egész évben 6506 embert fogtak el a határon, naponta átlagosan 17-et. Idén viszont már november végéig több mint 12,5 ezren próbáltak illegálisan átlépni a határokon, naponta átlagosan 37-en.

„Minden eszközzel próbálkoznak: földön, föld alatt, vízen, kamionokon, vasúti kocsikon, kerítést átmászva, átvágva” – mondta a fideszes politikus, aki a vajdasági helyzetről is apokaliptikus képet festett.

Nagy a veszély, a lakosság fél

– idézte a határon túli magyarok képviselőit. Szerdán rátett még egy lapáttal: Kontrát Károly belügyi államtitkárral beszélt a határkerítés előtt a fokozódó migrációs nyomásról.

Jönnek, de nem annyian

Azt nem nehéz észrevenni, hogy a Fidesz kommunikációja megváltozott az önkormányzati választások után: a kampányban migránsok betelepítésével megvádolt ellenzékkel szemben például meglepő módon békülékeny hangnemet ütöttek meg, de ahogy teltek a hetek, úgy kezdtek el szaporodni a migrációs veszélyhelyzetre figyelmeztető kijelentések. Németh Szilárd előtt nem sokkal például Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt arról Bécsben, hogy „a Nyugat-Balkánon már lassan 100 ezer a feltorlódott migránsok száma”.

Közelebbről megvizsgálva a hivatalos számokat és a hozzá kapcsolódó kommunikációt azonban több furcsaság is feltűnik, és most nem csak arra gondolunk, miért fél évvel az alagutak felfedezése után jutott eszébe a rendőrségnek, hogy nyilvánosságra hozza azok létezését. (Biztonsági okokból még elképzelhető egy későbbi kommunikáció, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a hatóságok szerint már rég betemették a gödröket.)

Az Európai Unióban jelentett illegális határátlépéseket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (korábbi nevén Frontex) regisztrálja. Minden ország hatóságainak kötelezően jelentenie kell, hány embert tartóztattak fel a schengeni határokon – ide tartozik Magyarország is. Az uniós ügynökség az adatokat ezután egy nyilvános Excel-táblázatba tölti fel, így régiókra és állampolgárságra lebontva lehet ellenőrizni, hány illegális határátlépés történt.

2015-ös pillanatkép Röszkéről
©

Magyarország a nyugat-balkáni útvonalon fekszik, jellemzően azok a menekültek jönnek erre, akik Törökországból indulnak útnak, majd Görögországba átkelve szárazföldön folytatják tovább az útjukat. Bár a magyar kormány szereti a határkerítés sikerének beállítani, valójában a Törökország és az Európai Unió között kötött megállapodásnak köszönhető, hogy 2016 óta ezen az útvonalon lényegesen lecsökkent az illegális bevándorlók száma. Jelenleg az úgynevezett mediterrán útvonal a legnépszerűbb, vagyis Észak-Afrikából csónakokon kelnek át, és a Földközi-tengeren át Spanyolországba vagy Olaszországba, esetleg Máltára próbálnak eljutni az emberek.

A Frontex 2018-as adatokat rögzítő jelentésében azt írta: bár a migrációs nyomás az Európai Unió külső határain továbbra is jelentős,

nincs égető válság, az illegális bevándorlás szintje az egymást követő öt évet vizsgálva tavaly a legalacsonyabb volt.

A dokumentum szerint az illegális bevándorlók száma 2017-hez képest tavaly több mint 150 ezerrel, mintegy 27 százalékkal csökkent, amely a 2015-ös, legmagasabb adatokat mutató évhez képest 92 százalékkal kevesebb.

De mi a helyzet a 2019-es adatokkal?

A Frontex táblázata szerint a magyar kormánynak abban igaza van, hogy idén valóban több bevándorló érkezett a kontinensre, mint korábban, de a 2015-ös helyzethez hasonlítani a mostanit finoman szólva is túlzás.

Négy évvel ezelőtt júliustól szeptemberig érkezett a legtöbb illegális bevándorló ránk vonatkozó nyugat-balkáni útvonalon keresztül, ezért ezt a három hónapot hasonlítottuk össze az idei adatokkal. Ezt kaptuk:

A hivatalos számok szerint tehát

2015-ben 111 447 illegális határátlépést regisztráltak a nyári hónapokban, 2019-ben ugyanebben az időszakban a szám 1458 volt.

A 2015-ös menekültválság ideje alatt ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a szám még ennél is magasabb lehet, hiszen sokakat nem is regisztráltak a hatóságok, hanem tovább terelték őket Ausztria felé.

Ha az egész évet nézzük, 2019 január és szeptember között 7329 illegális határátlépést akadályoztak meg, a próbálkozók több mint fele afgán volt, a többiek Irakból, Iránból, Pakisztánból és Törökországból érkeztek. Négy éve a szír állampolgárok voltak többségben.

A hivatalos adatok csak szeptember végéig állnak rendelkezésre, de még így is legalább százezer bevándorló hiányzik ahhoz, hogy valóban a 2015-ös helyzethez lehessen hasonlítani a mostanit. A magyar rendőrség egyébként folyamatosan közzéteszi honlapján a migrációs helyzet alakulását, de csak 2016-tól, így ott nem tudtuk leellenőrizni a különbséget.

Két ország issza meg a levét

Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég Bécsben még egy fontos adatot említett: a magyar hatóságok értesülései szerint a nyugat-balkáni útvonalon már lassan 100 ezer a feltorlódott migránsok száma. A kijelentés főleg két országot érint: Görögországot és Bosznia-Hercegovinát. Az utóbbi hónapokban mindkét helyen megnövekedett a menedékkérők száma, a számuk helyett azonban sokkal nagyobb problémát jelent az elhelyezésük és a lassú eljárás.

A Boszniába érkező migránsok száma az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint is jelentősen emelkedett. 2018 kezdete óta összesen 41 ezren érkeztek az országba, ám a túlzsúfolt táborokban jelenleg 7500-an élnek – a szám tehát nem kevés, de igencsak elmarad a százezres nagyságtól. A leghírhedtebb helyen, a vucjaki táborban hétszázan várakoznak, a sátrakban sem elektromos áram, sem folyóvíz, sem pedig mosdók nincsenek.

Menekülttábor Bosznia-Hercegovinában
©

Az itt élőket a kemény boszniai tél is próbára teszi, a legtöbben arra készülnek, hogy átjussanak Horvátországba, onnan pedig Nyugat-Európába mennek tovább. Magyarország azonban a hatóságok szigora miatt nincs a térképükön.

Jelenleg néhány tízezren várakoznak a görög szigeteken is, amelyeket a legjobban érint a menekültválság. November végén az ENSZ menekültügyi főbiztosa is „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte a Leszbosz szigetén rekedt migránsok helyzetét, akik sokszor embertelen körülmények között várnak arra éveket, hogy a hatóságok elbírálják a kérelmüket. Jelenleg a háromezer fő befogadására alkalmas Moria menekülttáborban 15 ezren vannak. (A táborról és a görög hatóságok munkájáról ebben a riportunkban írtunk részletesebben.)

Németh Szilárd azzal is próbált félelmet kelteni, hogy a görög szigetekről a hatóságok folyamatosan hajóztatják a menedékkérőket a szárazföldre, jellemzően a Nyugat-Balkán irányába. A politikus csak azt felejtette el megemlíteni, hogy az embereket azért viszik el a szigetekről, mert ott nincs elég férőhely – és ugyanolyan táborokba kerülnek, mint korábban, az országot pedig nem hagyhatják el.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Két balatoni kempingből egyet sikerült eladni a Bahartnak

Két balatoni kempingből egyet sikerült eladni a Bahartnak

Tíz dallal búcsúzunk Balázs Fecótól

Tíz dallal búcsúzunk Balázs Fecótól

A WHO továbbra is kitart mellette, hogy a koronavírus Kínából terjedt szét a világban

A WHO továbbra is kitart mellette, hogy a koronavírus Kínából terjedt szét a világban