Az orosz diplomácia nagy sikeréből kudarc lett, mert Líbia erős embere, Khalifa Haftar nem fogadta el azt a tűzszünetet, amelyet ellenfele jóváhagyott. Fajez al Sarraj gyengébb katonai helyzetben van, de számíthat Törökország támogatására. Haftar mögött azonban ott áll Oroszország.

Mit keresnek a Wagner-hadsereg mesterlövészei Líbiában? Ezt tudakolta a sajtó Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, aki szokásos diplomatikus módján reagált. Közölte: magánhadseregről van szó, mely nem Oroszország érdekeit képviseli, és nem is Moszkvától kapja a pénzt. Ez enyhén szólva nem ortodox megközelítése az igazságnak, mert mindenki tudja, hogy Putyin bizalmi embere szervezte meg a Wagner biztonsági szolgálatot olyan külföldi feladatok ellátására, melyeket Moszkva nem akar nyíltan felvállalni.

Wagner állítólag Dmitrij Utkin álneve. Ő korábban a katonai hírszerzés különleges kommandós alakulatának parancsnoka volt. Olyan elit katonákat toboroz, akik a szolgálat lejárta után pénzért szolgálják a "hazát" – vagyis Putyin elnököt. A Wagner magánhadsereg aktív szerepet játszott Ukrajna keleti részén, Szíriában és másutt, jelenleg pedig Afrika és ezen belül is Líbia a legfontosabb bevetési területe. A mesterlövészek egymás között oroszul beszélgetnek – írta az AFP hírügynökség Líbiából, ahol az oroszok kezdettől fogva támogatták a keleti hadurat, Khalifa Haftart. Fegyvert azért a másik félnek is szállítottak, egyrészt azért, mert pénzre szükségük van, másrészt pedig mert érdekük a káosz fenntartása Libiában.

Kinek kell Líbia olaja?

"Líbia mint ország nincs, csak az olaj tartja össze" – mondta Kadhafi kedvenc fia, aki az Iszlám kardja nevet viselte. A diktátort 2011-ben széttépte a fellázadt tömeg, amelyet külföldről bátorítottak az arab tavasz nevében. Azóta káosz van az országban, az olajkivitel is akadozik. Épp ez az érdeke a legnagyobb olajexportőröknek, Oroszországnak, Szaúd-Arábiának és az Egyesült Államoknak. Ők ugyanis maguk akarják szabályozni a világpiacot, ahol túlkínálat van. Ezért nem csoda, hogy mindhárom állam Khalifa Haftar tábornokot támogatja.

Ankarát más motiválja. Recep Tayyip Erdogan elnök már elveszítette az ország három legnagyobb városát, ezért birodalmi álmokkal akarja ellensúlyozni népszerűségének csökkenését. Líbia egykor a szultán birodalmához tartozott, éppúgy, mint Szíria, ahol Erdogan csapatai vitézkednek a náluk jóval gyengébb kurd milíciával szemben. De miért támogatják Fajez al Sarraj kormányát, miközben orosz és amerikai szövetségeseik a másik oldalon állnak?

A válasz a pénz – pontosabban a tenger alatti földgázmezők Ciprus körül. Erről kötött Erdogan megállapodást Fajez al Sarraj kormányával, miközben a másik oldalon az Európai Unióhoz tartozó Ciprus Izraellel és Egyiptommal állapodott meg a hatalmas mezők feltárásáról.

Putyin és Erdogan nemrég Isztambulban tárgyaltak az érdekszférák felosztásáról. Ott állapodtak meg a líbiai fegyverszünetről is – az érintett felek feje fölött. A kísérlet majdnem sikerült, de végül is Haftar tábornok makacsságán elbukott. Elvben Berlinben következik a líbiai béketárgyalások ENSZ-fordulója. Ha ezek után tárgyalni kívánnak a líbiai felek, akkor ott kibékülhetnek. A jelek nem erre mutatnak: az orosz hírügynökség, a TASZSZ jelentette, hogy bár Haftar tábornok és Fajez al Sarraj miniszterelnök egy épületben tartózkodott Moszkvában, szemtől szembe sohasem találkoztak.