„Nem tudom, hány órát dolgozom egy héten, de jóval többet, mint 80. Minden este sírok, amikor hazamegyek” – mondta egy madridi intenzív terápiás orvos, Inés Lipperheid a Spiegel című német lapnak. A kórházi jeleneteket horrorfilmhez hasonlította, pedig állítása szerint az ő fejük még kint van a vízből, egyelőre van elég ágyuk. Viszont sok olyan beteget, akiknek intenzív ellátásra lenne szükségük, csak hagyományos osztályon tudnak kezelni.

Európában Olaszország után itt a legsúlyosabb a járványhelyzet: ha lehet hinni a számoknak, hivatalos adatok szerint már többen haltak meg koronavírus-fertőzés miatt az országban, mint Kínában.

AFP / Oscar del Pozo

A hírügynökségek filmekben is nehezen elképzelhető állapotokról számolnak be: a legsúlyosabb gócpont Madrid, ahol a madridi temetkezési vállalat nem fogad több holttestet, ezért az áldozatokat egy központi jégpályára szállítják, egy meg nem nevezett helyi idősek otthonában pedig katonák találtak rá a magukra hagyott áldozatokra. Egy, szintén a fővárosban dolgozó orvos pedig a Bloomberg hírügynökségnek beszélt arról, hogy az új szabályok szerint választaniuk kell a fiatalabb és az idősebb betegek között, azokat kötik lélegeztetőgépre, akiknek nagyobb az esélyük a gyógyulásra.

„Annak a nagypapának bármilyen más helyzetben lett volna esélye, de most túl sokan vannak és mind egyszerre haldokolnak” – utalt egyik idős betegére Daniel Bernabeu.

A március közepén bevezetett kijárási tilalomnak pedig egyelőre még nem látszik a hatása: a halottak és a fertőzések száma is minden nap emelkedik.

Spanyolországban a pénteki adatok szerint több mint 67 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma különösen riasztó: eddig 4858-an vesztették életüket,

az eddigi legtragikusabb napon 769 új halottat követelt a COVID-19.

A spanyol orvosok mindeközben erejüket megfeszítve küzdenek, pedig közülük is egyre többet diagnosztizálnak a fertőzéssel. Volt olyan intézmény, ahol egy napig a folyosón fektették a betegeket, mert egész egyszerűen nem jutott nekik ágy. Az intézményekben gondot jelent a védőfelszerelések, orvosi maszkok, kesztyűk, köpenyek utánpótlása, pedig a fertőzöttek 12 százaléka pedig az egészségügyben dolgozik.

AFP / Oscar del Pozo

Ezt senki nem tudja kezelni

A hvg.hu-nak sikerült elérnie egy spanyol háziorvost, aki szintén a frontvonalban küzd hetek óta. Javier Padilla úgy emlékezett vissza: ők a rendelőben akkor jöttek rá, hogy valami nagyon súlyos dolog történik, amikor egyre több olyan beteg érkezett hozzájuk, akiknél megjelentek a vírus klinikai tünetei, de a járványügyi feltételek nem voltak adottak.

„Ekkor már egyre több jel utalt arra, hogy elkezdődött a közösségi terjedés, ami megsokszorozta az esetek számát” – mondta a madridi doktor.

Spanyolországban jelenleg – Magyarországhoz hasonlóan – csak azokon végeznek tesztet, akik súlyos és egyértelmű tüneteket mutatnak. Javier Padilla nagy problémának gondolja, hogy a közösségi terjedés szakaszában – itt tart jelenleg Magyarország – a protokoll az országba behurcolt esetek alapján állította fel a diagnózist, vagyis azt nézték, volt-e a páciensnek olyan kontaktja, aki külföldön, fertőzött területen járt.

Javier Padilla

Javier Padilla

„Ezen véleményem szerint későn változtattak, és ez okozhatott nagyszámú fertőzést a háziorvosok, egészségügyi dolgozók körében is” – mondta.

A kormány a héten rendelte csak el, hogy az egészségügyi dolgozókat, a mentőket, a tűzoltókat és a rendőröket is kötelezően tesztelni kell, a 40-es Javier Padillától kedden vettek mintát. Szerdán, interjúnkkal egy időben tudta meg: ő is koronavírusos. Szerencsére egyelőre enyhe tünetei vannak és jól érzi magát.

Magyarországhoz hasonlóan Spanyolországban is nehézségek vannak a védőruha-beszerzésekben: bár a kormány mindenkit igyekszik megnyugtatni, hogy lesz elég, a háziorvos szerint ez már csak azért sem igaz, mert rengeteg orvos és nővér fertőződik meg.

Ráadásul a spanyol sajtó épp csütörtökön szellőztette meg, hogy hiába rendelt a kormány 640 ezer gyorstesztet Kínából, azok gyakorlatilag nem működnek, csak 30 százalékos biztonsággal állapítják meg a fertőzést.

Javier Padilla szerint több ok is van, amiért Spanyolországot ilyen súlyosan érintette a helyzet: ezek egyike, hogy a spanyol költségvetésben az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkentek az egészségügyre szánt kiadások, ami főleg a háziorvosi rendszert és a közegészségügyet sújtotta.

AFP / Oscar del Pozo

„Nem volt kapacitásunk arra, hogy egy ilyen válságot kezeljünk” – írta.

Az is sokat számított, hogy a spanyol és az olasz társadalomban eleve nagyon sok a testi kontaktus, így nehezebb volt betartani a közösségi távolságtartás, márpedig eddigi tapasztalatai szerint ez a leghatásosabb módszer arra, hogy ellenőrzés alatt tudjuk tartani a járványt. Padilla tart attól is, hogy az öregedő társadalom miatt rosszabbak lesznek az statisztáik, mint más európai országokban.

Úgy véli, az esetek robbanásszerű növekedése legfőképpen a madridi helyzethez köthető: a városban nagyon magas a népsűrűség és talán későn vezették be a hatósági intézkedéseket.

A magas halálozási arányt pedig a kevés elvégzett teszthez köti.

Ha többet tesztelnék, az igazolt fertőzések száma sokkal magasabb lenne, a halálozási arány pedig drámaian visszaesne.

Sajnos azonban sok haláleset az alulfinanszírozás miatt kialakult egészségügyi erőforrások hiánya miatt fog bekövetkezni” – mondta.

Az orvos ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy

nincs olyan egészségügyi rendszer a világon, amely egy ilyen járványra fel lenne készülve.

Annyi viszont biztos, hogy azok az országok, melyeknek már vannak hasonló tapasztalatai (például Dél-Korea, Szingapúr) és egyelőre jól kezelik a történteket.

AFP / BURAK AKBULUT

A spanyolok hangulatát most érzései szerint két dolog jellemzi: a félelem és a remény.

„A kormány még csak tíz napja hirdette ki a rendkívüli veszélyhelyzetet, de szerintem a legtöbben tisztában vannak vele, hogy ez nem 3-4 hétig fog tartani. A legnehezebb része szerintem mégsem ez lesz, hanem a vége: amikor fokozatosan fel lehet majd oldani az intézkedéseket, már javulnak a számok, de még mindig nem élhetünk normális életet” – mondta.

Javier Padilla a járvány elején járó európai országoknak, így Magyarországnak azt üzeni:

„A járványt három dologgal lehet kordában tartani: közösségi távolságtartás (social distancing), a lehető legszélesebb tesztelés és az intenzív osztályok felszereltsége. A jövőre nézve pedig elengedhetetlen, hogy pénzt fektessenek a kormányok az egészségügybe és a szociális ágazatba”.