Október 10-én kötöttek tűzszünetet a harcoló felek, azonban máris a hegyi-karabahi humanitárius tűzszünet megszegésével vádolta meg egymást Örményország és Azerbajdzsán vasárnapra virradóan, csupán néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően.

A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt konfliktusban álló felek egy héttel korábban is tűzszünetben állapodtak meg, ám az orosz közvetítéssel létrejött megállapodást röviddel életbe lépése után már meg is szegték. A tűzszünet kudarcáért a felek egymást hibáztatták.Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium részéről az örmény felet vádolták meg a tűzszünet megsértésével.

A tűzszünetet, amely jelentős részben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül alakult minszki csoport erőfeszítéseinek köszönhető, az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium szombat este jelentette be.

Az örmény védelmi tárca szerint eddig több mint 600 katona vesztette életét a szeptember 27-én kirobbant harcokban. Azeri részről egyelőre nem közöltek hasonló listát, de Baku szerint a konfliktusban eddig több mint 50 civil halt meg örmény támadásokban.

A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.