szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az egészségügyi világszervezet reméli, hogy 2021 végére elérik a világ lakosságának 20 százalékos átoltottságát.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja, hogy 2021 végére a világ lakosságának 20 százalékát beoltsák koronavírus elleni vakcinával - mondta a nemzetközi szervezet magyar vezérigazgató-helyettese csütörtökön az InfoRádió Aréna című műsorában.

Jakab Zsuzsanna közölte, hogy már kidolgozták e folyamat globális megvalósíthatósági programját (Covax Facility), amely februárban elindul.

A kormányok, a gyógyszergyártók és a civil szervezetek együttműködésében létrejövő program első körében 18 országot választottak ki, ahol a magas rizikójú csoportokat - az egészségügyi dolgozókat, krónikus betegeket, időseket - részesítik oltásban.

"Ez egy teszt lesz, hogyan működik ez a program a legszegényebb és közepes jövedelmű országokban" - mondta, hozzátéve: az oltásokat a Pfizer oltóanyagával, tehát a tárolását tekintve "legnehezebben kezelhető" vakcinával kezdik.

Ezt követi az AstraZenecával való együttműködés, amely szintén februárban indul, és célja, hogy az első félév végére a világ lakosságának 3,5 százaléka oltva legyen.

A szakember kiemelte: sok vakcinagyártóval folytat tárgyalást a WHO, az európaiakon kívül orosz, kínai és indiai cégekkel is. Azt mondta, a szervezet számára nincs különbség abban, hogy az oltóanyag honnan származik, csak biztonságos és hatékony legyen.

Azt remélik, hogy az év végére elérik a világ lakosságának 20 százalékos átoltottságát. A Covax Facility programra 27 milliárd dollárt fordítanak - tette hozzá.

Jakab Zsuzsanna szerint nehéz kérdés, hogy az összes államban azonos elvek szerint történjék a vakcináció, hiszen egyelőre nincs elég oltóanyag. Fontos lépés kell legyen az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a kapacitások növelése.

"Ezen még dolgozni kell" - fogalmazott. Úgy vélte, ha ez sikerül, akkor jövő év végére elérhető a "nyájimmunitás".

Kiemelte, mindenképpen meg kell akadályozni a vírus terjedését, hiszen ezzel elejét lehet venni a különböző vírusmutációk kialakulásának is. Az úgynevezett vakcinanacionalizmust önpusztítónak tartja, ami nem segíti az oltóanyagok globális terítését, mert így nem lehet közösen túl lenni a járványon.

Az oltások elindulásával is mindenképpen be kell tartani a járvány- és közegészségügyi intézkedéseket, tehát a távolságtartást, a maszkhasználatot és a kézmosás, -fertőtlenítés szabályait - mondta Jakab Zsuzsanna.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG HVG Hetilap

Messze van a nyájimmunitás

Bár egyre több országban indulnak be a koronavírus elleni oltási programok, 2021 végéig nem sikerülhet elérni a nyájimmunitást, így még hosszú ideig szükség lesz a megelőző intézkedésekre, azok közül is elsősorban a maszkviselésre – jelentette be Soumya Swaminathan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója. Szerinte ennek három fő oka van: a fejlődő országokba lassabban jut el a vakcina, sokan tartanak az oltóanyag esetleges mellékhatásaitól, és gondot okozhatnak a közben megjelenő mutációk is. Annak ellenére is viszonylag lassan nő a beoltottak száma, hogy a világ országai sorra hagyják jóvá a különféle gyógyszeripari cégek által kifejlesztett vakcinákat, a gyártók pedig növelik kapacitásukat. Az amerikai Pfizerrel együttműködő német BioNTech például bejelentette, hogy 1,3 milliárdról kétmilliárdra növeli az idén gyártani tervezett dózisok számát. Világszerte eddig közel 30 millió adag oltást adtak be, a legtöbbet – közel 10 milliót – Kínában és az USA-ban. Európában Nagy-Britannia áll az élen 2,7 millióval, utána Oroszország és Olaszország következik 800, illetve 700 ezerrel. Több országban, például Olaszországban gondot okoz, hogy egyenetlenül érkeznek a szállítmányok, így az első oltáson átesettek esetleg túl későn kapják meg a második adagot, így nem alakul ki a kilencvenszázalékosnál magasabb védettségi arány. A beoltottak összlakossághoz mért aránya Izraelben a legmagasabb, ahol a több mint nyolcmillió állampolgár ötöde már megkapta a vakcinát. Izrael részben annak köszönheti a nagy mennyiségben kapott oltóanyagot, hogy a hatóságok vállalták: részletes és átfogó adatokat bocsátanak a gyártók rendelkezésére, ami segítheti a további kutatásokat.