Késő este volt már Amszterdamban, amikor Peter R. de Vries kilépett a holland RTL tévécsatorna stúdiójának ajtaján, ahol percekkel korábban még interjút adott. A 64 éves bűnügyi újságíró az elmúlt években többször is kapott már halálos fenyegetéseket, de sem akkor, sem most nem vette őket komolyan, sokszor emlegetve, hogy utoljára iskolás korában félt bármitől.

Néhány perccel azután, hogy kilépett az utcára, Peter R. de Vriest lelőtték.

Szemtanúk szerint a férfi öt golyót kapott, ebből az egyik a fejébe fúródott. A közösségi médiában terjedő fotók és videók szerint percekig feküdt az utcán, mire megérkezett a segítség. Az újságírót kritikus állapotban vitték kórházba, azóta is az életéért küzd.

A rendőrség az üggyel kapcsolatban három embert vett őrizetbe, de egyiküket kiengedték. Jelenleg egy 35 éves lengyel és egy 21 éves rotterdami férfit hallgatnak ki, de az még nem világos, hogy nekik pontosan mi lehetett a szerepük a gyilkossági kísérletben.

endőrök az amszterdami Lange Leidsedwarsstraaton elkövetett lövöldözés helyszínén 2021. július 6-án. A támadás célpontja Peter R. de Vries neves holland újságíró volt, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. A rendőrség három embert őrizetbe vett.

MTI / EPA / ANP / Laurens Bosch

Paraguayig üldözte az emberrablót

Amihez viszont semmi kétség nem fér, hogy Peter R. de Vries az egyik legismertebb holland újságíró volt, sőt talán még annál is több. Évtizedeken átívelő oknyomozásai, az áldozatok melletti kiállása és szakértelme valóságos nemzeti intézménnyé avatta őt Hollandiában.

Az újságíró a nyolcvanas években szerzett ismertséget, amikor a De Telegraaf című lapban országos bűnügyekről kezdett el tudósítani, ezek egyike volt 1983-ban a Heineken söripari vállalat igazgatójának, Freddy Heinekennek az elrablása. De Vries két könyvet is írt a nyomozásról a két emberrablóval készített interjúi alapján. Regényéből 2015-ben film is készült Anthony Hopkins főszereplésével.

Ezzel azonban nem ért véget a történet, az újságíró ugyanis addig nyomozott, amíg 1994-ben Paraguayban nyomára bukkant a harmadik emberrablónak, akit 2002-ben kiadtak Hollandiának.

Ekkor már saját televíziós műsort is kapott, amelyben főleg döglött aktákkal foglalkozott, és minden követ megmozgatott, hogy az áldozatoknak vagy családjaiknak segítsen. Egyik híres nyomozása a 11 éves fiú, Nicky Verstappen 1998-as meggyilkolása volt, ahol a család szóvivőjeként addig helyezett nyomást a rendőrségre, amíg pontosan tíz évvel később megtalálták a gyermek gyilkosát.

Hasonló áttörést ért el a 16 éves lány, Marianna Vaatstra ügyében is, akit 1999-ben erőszakoltak és öltek meg. A rendőrség évekig a helyi menekültszállás lakói között kereste a tettest, ami odáig vezetett, hogy a helyiek fellázadtak, és tojással dobálták meg a település polgármesterét, amikor új szállót akartak nyitni. De Vries felkarolta az ügyet, és meggyőzte a rendőrséget, hogy végezzenek kiterjedt DNS-vizsgálatokat a környékbeli lakókon, 2012-ben így jutottak el a valódi gyilkoshoz, egy helyi farmerhez.

Az oknyomozó újságíró 2008-ban Emmy díjat kapott az amerikai tinédzser, Natalee Holloway arubai eltűnéséről írt riportjaiért.

Peter R de Vries és Beth Twitty (Natalee Holloway édesanyja)

AFP / MARCEL ANTONISSE

Munkájával de Vries azonban nemcsak elismerést szerzett, hanem ellenségeket is, főleg mióta tanúként, szakértőként vagy tanácsadóként is részt vett bűnügyi eljárásokban.

Tudta, hogy veszélyes

Hollandiában más európai országokkal összehasonlítva kifejezetten alacsony a bűnesetek száma, az Interpol adatai szerint azonban tengeri kikötője és jó infrastruktúrája miatt a drogkereskedelem egyik fontos csomópontja lett. Több, kábítószerrel összefüggésbe hozható gyilkosság után a holland rendőrség a 2010-es évek közepén lecsapott egy holland-marokkói drogbandára, a Marengo nevű szervezetre.

A rendőrök több mint egy tucat bandatagot vettek őrizetbe, de a csoport feltételezett vezetője, Ridouan Taghi évekig sikerrel bujkált a hatóságok elől. Az áttörés 2018 márciusában következett be, amikor az egyik bandatag, Nabil B. vádalkuért cserébe vallomást tett társai ellen. Alig egy héttel később a férfi testvérét agyonlőtték, és hasonló sorsra jutott 2019-ben Nabil B. ügyvédje is, akivel amszterdami otthona előtt végeztek.

Peter R. de Vries 2021 június 23-án

AFP / REMKO DE WAAL

Taghit 2019 decemberében Dubajban fogták el, az ügy pedig még érdekesebb fordulatot vett, amikor de Vries elvállalta, hogy a koronatanú tanácsadója legyen, amivel a kihívás mellett veszélyt is vállalt. A Morengo bandát a rendőrség „olajozott gyilkológépnek” tartja, az ügyészség pedig arra figyelmeztette a riportert, hogy a bandavezér bérgyilkost fogadott, hogy végezzen vele. De Vries ennek ellenére nem járt testőrökkel, és egyedül közlekedett akkor is, amikor kedd este lelőtték.

Nem túlzás azt állítani, hogy a történtek egész Hollandiát sokkolták, Mark Rutte miniszterelnök „a szabad újságírás elleni támadásnak” nevezte a történteket, és közleményt adott ki a holland király is. A merényletkísérlet "a jogállamiságunk sarokkövét jelentő újságírás elleni támadás, s mint ilyen, az alkotmányos rendük elleni támadást jelent" – fogalmazott Vilmos Sándor.

Mark Rutte

AFP / BART MAAT

A történteket elítélte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki Twitter-üzenetében az írta, „az oknyomozó újságírás nem jelent fenyegetést, hanem eszköz demokráciáink számára".

Az uniós tagállamok között azonban akadt egy, amely ahelyett, hogy élesen elítélte volna a merényletet, inkább politikai hasznot próbált húzni belőle, ez pedig nem más, mint Magyarország. Alig telt el egy nap a lövöldözés után, a kormány több vezető politikusa is arra használta fel a történteket, hogy visszavágjon a magyar sajtószabadsággal kapcsolatos kritikáknak.

Üzenet a bezzegországnak

Ebben is Varga Judit igazságügyi miniszter állt az élen, aki a Facebookon ugyan jobbulást kívánt az áldozatnak, de az üzenet többi részében már arról írt, hogy a „mintaállam” Hollandiában lőttek le egy oknyomozó újságírót.

„Magyarországon az újságírók békében végezhetik a munkájukat, minden körülmény adott ehhez, az újságírói vélemény szabad. Ezzel szemben az elmúlt években az Európai Unió több tagállamában azért gyilkoltak meg újságírókat, mert a munkájukat végezték” – írta Varga.

Varga Judit

MTI / Máthé Zoltán

Hozzá csatlakozott Deutsch Tamás, az Európai Parlament fideszes képviselője is, akinek közleményét a Magyar Távirati Iroda is szemlézte. A politikus nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy a támadás annak a (Mark) „Rutte nevű miniszterelnöknek az országában történt”, aki „az európai ideológiai fősodor dédelgetett kedvence”, a „bezzeg” ország „bezzeg” miniszterelnöke, „aki térdre akarja kényszeríteni Magyarországot”.

„Gondolom, Cseh Katalin és az európai liberálisok, ennek a Rutte nevű alaknak a pártja, azonnal európai parlamenti vitát kezdeményeznek a jogállamiság hollandiai helyzetéről. Gondolom, a holland Frans Timmermans uniós biztos kötelezettségszegési eljárást kezdeményez a súlyos eset miatt” – tette még hozzá a képviselő.

Deutsch Tamás

MTI / Mohai Balázs

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára erre rákontrázva pedig annyit jegyzett meg, hogy „térdre rogyott a holland jogállamiság”.

Ha a sajtószabadságot vizsgáljuk, a magyar kormány képviselőinek egyben igazuk van: Hollandia valóban „bezzegországnak” számít. Az ország tavaly a 6. helyet szerezte meg a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexén, míg Magyarország ugyanezen a listán a 92. helyen szerepel. A szervezet ráadásul éppen a héten tette fel Orbán Viktort a 2021-es a sajtószabadság ellenségei című listájára. A média függetlenségét támadó országvezetők listáján Orbán az egyetlen uniós politikus, a 37 fős klubban olyanok szerepelnek mellette, mint Vlagyimir Putyin, Kim Dzsong Un, Hszi Csin-ping, Recep Tayyip Erdogan, Aljakszandr Lukasenka, Jair Bolsonaro, vagy Nicolas Maduro. (A kevésbé megtisztelő posztot Orbán később azzal próbálta cáfolni, hogy ellenzéki lapokat vásárolt egy józsefvárosi újságárusnál.)

OLIVIER MATTHYS / POOL / AFP

A magyar kormány érvelésébe azonban számos hiba is csúszott, és ezek közül csak az egyik, hogy Peter R. de Vries maga utasította vissza a védelmet, és a gyanú szerint egy nemzetközi bűnbanda támadásának lett az áldozata. A holland kormány azonnal elítélte a merényletet, és – az RSF kérésének is megfelelve – azonnali vizsgálatot ígért.

Márpedig egy ország akkor nem lenne jogállam, ha egy ilyen esetnek nem lenne következménye.

Az Európai Unióban ez elmúlt években nem ez az egyetlen merénylet újságírók ellen: Daphne Caruana Galiziát 2017-ben Máltán, Ján Kuciak szlovák oknyomozó riportert 2018-ban otthonában, Jorgosz Karaivaz görög bűnügyi újságírót pedig idén áprilisban Athénban gyilkolták meg az utcán. A magyar kormány egyik alkalommal sem féltette a sajtószabadságot.