Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország október végén jelentős mennyiségű katonai felszerelést, egyebek mellett harckocsikat és rakétákat szállított nyugati irányba, az ukrán határ közelébe – állítják műholdfelvételekre és a közösségi oldalakon megjelent videókra hivatkozva amerikai források. A beszámolók szerint az oroszok elitalakulatokat is mozgatnak, s a legutóbbi felvételek szerint az újabb egységek a fehérorosz–orosz–ukrán hármashatár közelében lévő Jelnya városától nyugatra találhatóak. A csapatmozgások – állítják az amerikaiak – emlékeztetnek arra, ahogyan Moszkva a tavasszal százezernél is több katonát vezényelt az ukrán határ közelébe, akkor arra hivatkozva, hogy a térségben előre bejelentett hadgyakorlatot rendeznek.
Gyors cáfolatok
A Washington Post című lapban is megjelent beszámolókat gyorsan cáfolta az ukrán védelmi minisztérium, a kijevi közlemény szerint az utóbbi hetekben nem tapasztaltak a határ közelében újabb orosz csapatösszevonást, és a szóban forgó egységek mozgatása nem számít rendkívülinek. A védelmi minisztérium szerint az orosz egységek részt vettek a Fehéroroszországgal közösen rendezett orosz hadgyakorlaton, a Zapad 2021-en, s a közösségi odalakra a napokban felkerült videók inkább a pszichológiai hadviselés részének tekinthetőek.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is megszólalt, ő azt hangsúlyozta: az amerikai beszámolók szamárságnak tekinthetők, és nem is érdemes velük foglalkozni. „Különben is, hadfelszereléseink és katonáink mozgása csak ránk tartozik, Oroszország soha nem fenyegetett senkit” – tette hozzá.
Az ukrán–orosz határon a mostani rejtélyes mozgásoktól függetlenül is feszült a helyzet, ukrán becslések szerint a tavasszal odavezényelt több mint százezer katona közül 80–90 ezer jelenleg is a térségben állomásozik, és a Krímben is jelentős létszámú orosz katona teljesít szolgálatot. Tovább növeli a feszültséget, hogy a múlt héten az ukrán hadsereg az Oroszország-párti szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai fronton először vetette be a Törökországtól vásárolt drónok egyikét, a pilóta nélküli repülőről kilőtt rakétával megsemmisített egy tüzérségi löveget.
Növekvő feszültség
A Bayraktar TB2 típusú drón bevetését az Ankarával több területen is együttműködő Oroszország is elítélte, Moszkva szerint az akció a válság elmélyülését eredményezheti. A támadás valóban fontos esemény, Kijev 48 drónt vásárolt a karabahi azeri–örmény összecsapásokban is eredménnyel használt eszközből. Katonai szakértők szerint a kelet-ukrajnai szakadárok egyelőre nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel védekezhetnének a korszerű fegyverek ellen. A török–ukrán alku súlyát növeli, hogy a két fél tárgyal arról is, hogy a drónokat a jövőben egy Kijevhez közeli üzemben is gyártanák.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a dróntámadás az ukrán hadsereg ellen indított tüzérségi akcióra adott önvédelmi válasz volt, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont Ukrajna mindenképpen bele akarja rántani Oroszországot egy nagyobb katonai konfliktusba. „Látjuk a provokációkat, és érezzük azt a szándékot, hogy kierőszakoljanak egy orosz katonai fellépést” – mondta a politikus.
Vörös vonalak
Az is fontos fejlemény, hogy Oroszország változtatott kommunikációján, s míg korábban azt ismételgette, hogy számára az jelent „vörös vonalat”, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, most már az is elfogadhatatlan a Kreml számára, ha az észak-atlanti katonai szövetség nagy erőkkel megjelenik a volt szovjet tagköztársaságban. Erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki szerint az is komoly fenyegetés országa számára, ha a NATO felfegyverzi Ukrajnát.
Az amerikai CNA elemző intézet Oroszország-szakértője, Michael Kofman szerint úgy tűnik, mintha Oroszország arra készülne, hogy a jelenleginél jóval nagyobb erőt vonjon össze Ukrajna közelében. „Valós veszélye van az Ukrajna és Oroszország közötti komoly katonai konfliktus kitörésének. Ha nem is a közeli napokban vagy hetekben, de hosszabb távon mindenképpen” – idézte az elemzőt a Foreign Policy című szaklap. Szeptemberben Volodimir Zelenszkij sem zárta ki egy orosz–ukrán háború veszélyét. „Ez a legrosszabb, ami megtörténhet, de sajnos nem lehet kizárni ennek a lehetőségét sem” – mondta a politikus.
Az orosz–ukrán viszony azt követően romlott meg, hogy Moszkva 2014-ben annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, Kelet-Ukrajnában pedig jelentős támogatást nyújtott a Luhanszk és Donyec megyék jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó szakadár erőknek. A 2014 óta tartó összecsapásokban legalább 14 ezer ember vesztette életét. A bizonyítékék ellenére Moszkva folyamatosan cáfolja, hogy segítené a kelet-ukrajnai szakadárokat.
