szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csapatainak segítségével „sikerült a helyzetet normalizálni és visszaállítani a törvényes kereteket”.

Zavargások Kazahsztánban
A gázárak elszabadulása miatt kezdődött, ám hamar rendszerellenes zavargássá fajult a Kazahsztánban 2022 első napjaiban kitört tüntetéssorozat. A konfliktusnak egyre több halálos áldozata van, és a politikai következmények is egyre súlyosabbak. A legfrissebb eseményeket cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán Sztanyiszlav Zasszal, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkárával Nur-Szultanban folytatott megbeszélésén bejelentette az ODKB békefenntartó műveletének végét Kazahsztánban. „A Kazah Köztársaság elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev január 12-én fogadta Sztanyiszlav Zasz ODKB-főtitkárt. A kazah államfő megköszönte szövetségeinek a békefenntartó művelet lefolytatását és a segítségnyújtást egy terrorista támadás közepette. A kazah elnök egyben bejelentette az ODKB békefenntartó műveletének lezárulását” – közölte Vlagyimir Zajnetgyinov, az ODKB sajtótitkára.

A sajtótitkár szerint a nemzetközi békefenntartók kivonása csütörtökön kezdődik meg, és nagyjából tíz napot vesz igénybe.

Sztanyiszlav Zasz Muhtar Tileuberdi kazah külügyminiszterrel is folytatott megbeszélést szerdán, és megvitatták a kazahsztáni helyzet alakulását, illetve a szervezet tanácsának január 10-én tartott rendkívüli ülésének eredményét. Mindemellett készségüket fejezték ki Kazahsztán és az ODKB további együttműködését illetően.

Zasz a többi között a békefenntartóknak a helyzet rendezésében játszott szerepéről tájékoztatta a kazah tárcavezetőt, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb sikerült „a terrorista, szélsőséges és bűnözői elemek törvénytelen cselekedeteinek következményeit felszámolni”. Tileuberdi arról számolt be, hogy sikerült a helyzetet normalizálni és visszaállítani a törvényes kereteket.

A kazah államfői hivatal szerdán azt is közölte, hogy helyi idő szerint csütörtök reggel hét órától feloldják a zavargások nyomán bevezetett szükségállapotot az ország három megyéjében. A kazah sajtó arról számolt be, hogy Almatiban, ahol a legsúlyosabb erőszakos cselekmények történtek, ismét csaknem 1700 embert állítottak elő, akiket fosztogatással, illetve egyéb bűncselekmények elkövetésével vádolnak. Országosan mintegy tízezer embert vettek őrizetbe.

Az APA osztrák hírügynökség szemtanúk beszámolóira hivatkozva arról írt, hogy Almatiban páncélozott járművek járőrőznek, a tetőkön pedig mesterlövészek felügyelik a rendet. Tokajev a városban meglátogatta a rendbontások során megölt biztonságiak hozzátartóit, illetve egy helyi kórházat is.

Január 2-án több kazahsztáni városban is tüntetések kezdődtek az üzemanyagárak emelése miatt. Ezek napokon belül több városban zavargásokba és kormányhivatalok elleni támadásokba torkolltak, mire a hatóságok szükségállapotot hirdettek. Az összetűzéseknek halálos áldozatai is voltak. Tokajev ezt követően fordult segítségért a volt szovjet tagköztársaságokból álló, orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez, amely békefenntartókat küldött az országba.

Szijjártó szerint Kazahsztán ügyében most nincs helyük elítélő nyilatkozatoknak, jogvédő szervezetek kritikáinak

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Lengyel Miklós Gazdaság

300 millió dollárt vihetett külföldre a diktátor lánya Kazahsztánból

A lázongások során egyre-másra döntik le a volt diktátor, Nurszultan Nazarbajev szobrait Kazahsztánban, és a külföldi sajtóból az is kiderül, hogy miért. Míg a nép nagy része a megélhetésért küzd, a diktátor családja dúskál a földi javakban: Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán, 28 éves lánya Nagy Britanniában vásárolt be korábban.