Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akciókkal, és vonja ki minden haderejét Ukrajnából és annak környékéről, tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segítséget mindenki megkaphassa – közölte a NATO csütörtökön.
A NATO szerint a támadás súlyosan sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is, és teljes mértékben ellentétes Oroszországnak a Helsinki Záróokmányban, a Párizsi Chartában, a Budapesti Memorandumban és a NATO-Oroszország Alapító Okiratban vállalt kötelezettségeivel. Ez egy független, békés ország elleni agressziónak minősül – szögezték le.
Azt is hozzátették, kiállnak Ukrajna legitim, demokratikusan megválasztott elnöke, parlamentje és kormánya mellett. „Mindig is támogatni fogjuk Ukrajna területi integritását és szuverenitását”.
A NATO azt is bejelentette, hogy mivel Oroszország lépései komoly fenyegetést jelentenek az euroatlanti biztonságra, ezért ennek geostratégiai következményei lesznek. Kijelentették a közleményben, hogy a NATO minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy valamennyi szövetséges biztonságát és védelmét biztosítsa. További védekező szárazföldi, légi és tengeri erőket telepítenek a szövetség keleti részébe – jelentették ki.
Már Kijev közelében az orosz csapatok – percről percre az orosz-ukrán háborúról
Elfoglalni nem akarja Ukrajnát - állítja az orosz elnök.
