Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Marco Buschmann a Rhein-Neckar-Zeitung (RNZ) honlapján közölt interjúban kifejtette, hogy Németország nem csupán a Nyugat egyedülállóan kemény, Oroszország elleni gazdasági büntetőintézkedéseihez csatlakozott a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő ukrajnai orosz invázió miatt, hanem fegyvereket is szállít, humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának, és az európai uniós tagországok igazságügyi minisztereinek megállapodása alapján feltárja és összegyűjti a háborús bűncselekményekre vonatkozó összes bizonyítékot.
Ezért a szövetségi legfőbb ügyész elindított egy „úgynevezett strukturális vizsgálatot” – mondta a miniszter. „A nemzetközi büntetőjog esetleges megsértését következetesen üldözni kell” – tette hozzá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.
Putyin nemzetközi felelősségre vonása csak addig nehéz, amíg hatalomban van
A Nemzetközi Büntetőbíróság felléphetne háborús bűnök vádjával Oroszország háborús agressziója miatt, illetve orosz katonák ellen, de a támadást elrendelő Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes felelősségének megállapítására jelenleg nem sok esély van - mondta a hvg360-nak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász. Ő a jelenlegi orosz elnök bíróság elé állítását csak egy moszkvai hatalomváltás után tartja elképzelhetőnek.
A Spiegel című hírmagazin kedden igazságügyi körökre hivatkozva azt jelentette, hogy a vizsgálatot az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanúja miatt indította el Peter Frank szövetségi legfőbb ügyész.
A strukturális eljárás tényfeltárást jelent, a munka során bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkkel szemben. A hatóságot a többi között a tiltott tüzérségi eszközök bevetéséről, a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokról szóló jelentések sarkallták a vizsgálat elkezdésére – írta a Spiegel.
Az amerikaiak „nagyon hiteles" jelentéseket láttak arról, hogy az oroszok civilekre támadnak
Antony Blinken külügyminiszter szerint ezeket dokumentálják és eljuttatják az esetleges háborús bűnöket vizsgáló szervezeteknek.
Hozzátették, hogy a német ügyészek figyelmének középpontjában vannak az orosz vagy csecsen egységek által vezetett állítólagos halállistákról szóló beszámolók is. Felidézték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a napokban azt mondta, hogy ő áll az első helyen ezeken a listákon.
Az eljárás alapja a nemzetközi büntetőjog azon előírása, hogy a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények ügyében közvetlenül nem érintett, úgynevezett harmadik országok hatóságai is felléphetnek. A szövetségi legfőbb ügyészség ennek alapján törekedik a Bassár-el Aszad vezette szíriai rezsimhez köthető háborús és emberiesség elleni bűncselekmények feltárására is, és az elkövetők felelősségre vonására. Az első ügyekben már ítéletet is hoztak német bíróságok.
Az orosz–ukrán háborúról a folyamatos tudósításunkat itt követheti.
