Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Újabb fordítással jelentkezett Mitrovits Miklós történész, aki a lengyel Ośrodek Studiów Wschodnich (OSW) kutatóintézet szakértőinek az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos meglátásait tolmácsolja:
A médiában elterjedt Kijev környéki ukrán ellentámadás tényét egyelőre ukrán hivatalos közlemények nem erősítik meg. Ez annyit tesz, hogy már a korábban látott gyakorlat szerint alakulnak a dolgok, tehát az ukrán vezérkar szeretne eldicsekedni a sikerrel, ugyanakkor a politikai vezetés egyelőre az orosz támadások visszaveréséről és az ellenséges csapatok Brovari környéki gyülekezéséről tájékoztattak.
Az orosz offenzíva lassulását a támadók egyfelől a veszteségek pótlására és az alegységek rotálására, másfelől viszont logisztikai létesítmények létrehozására használják fel. Északkelet-Ukrajnában ez úgy néz ki, hogy az oroszok az alakulataik és a bázisaik közötti közlekedési és kommunikációs vonalakat őrzik csupán, addig délen olyan katonai bázis építésébe fogtak, ami arra utalhat, hogy hosszabb távra terveznek a környéken berendezkedni. Látható továbbá egy orosz B terv körvonalazódása is, a lengyel kutatók szerint, ha a jelenlegi hadműveleteik nem járnának sikerrel, a támadók egy Dnyipro irányú offenzívával próbálkoznak majd.
Az OSW szakértői is megfigyelték, hogy egyre gyakoribb az ostromlott ukrán városok lakosságának Oroszországba való deportálása. Az orosz propaganda ezt önkéntes kivonulásként próbálja láttatni, és egyfelől az ukrajnai „különleges katonai művelet” igazolására használja fel, másfelől meg az Oroszországba szállított civilekből olyan vallomásokat próbálnak majd kiszedni, amelyek az ukránok által elkövetett háborús bűnökről, illetve a háború előtti ukrán elnyomásról tanúskodnának.
Egy március 23-án publikált közvélemény-kutatás szerint az ukránok 47 százaléka tanúsított proaktív szemléletmódot. A többség nem esett kétségbe, ellenben összeköti őket az agresszor elleni küzdelem és az ország újjáépítésének vágya. Ez utóbbiban sokan személyes anyagi áldozatvállalás árán is részt kívánnak venni. A lengyel szakértők ezt a fajta lelkesedést aztán összevetették az oroszok szerintük hagyományosan passzív, az erőtlenség érzetét sugárzó, a keménykezű irányításnak magukat alávető magatartásával.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az alábbi hírfolyamunkban követheti.
