AFP

„Mivel ez a döntés csak állati idegengyűlölettel magyarázható, ezt az ideológiát nem lehet másnak nevezni, mint neonácinak” – ezt Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő mondta, miután a lett parlament a terrorizmust támogató államként minősítette Oroszországot. A lettek – hasonlóan az észtekhez és a litvánokhoz – már korábban is megkapták Moszkvától ezt a jelzőt, tavasszal azért lettek nácik, mert idén május 9-én – a második világháborúban aratott győzelem napján – az ukrajnai orosz agresszió áldozatairól emlékeztek meg.

Mindenki náci

Az EU, az USA és a NATO is náci, legalábbis Moszkva szerint. Szergej Lavrov külügyminiszter egy nem is túl közvetett utalást tett arra, hogy az Oroszország ukrajnai háborúját elutasító nyugati államok a nácik módjára viselkednek. „Mielőtt a második világháború elkezdődött volna, Hitler maga mellé gyűjtötte a legtöbb európai országot. Most az EU és a NATO hoz létre modern koalíciót többé-kevésbé azzal a céllal, hogy háborúzzon Oroszország ellen” – mondta a miniszter, akinek szavait nem igazán támasztják alá tények. A második világháború előtt ugyanis az európai államok többsége nem támogatta a náci Németországot, Moszkva volt az, amely 1939 augusztusában megkötötte Hitlerrel a Molotov-Ribbentrop paktumot, amelynek titkos záradékában a két állam felosztotta egymás között Kelet-Európa nagy részét. (Természetesen az is nácinak számít, aki a paktumot és a titkos záradékot nem tartja a békeszerető szovjet diplomácia óriási fegyvertényének.)

Ahogy a második világháborúval kapcsolatos orosz állítások nem felelnek meg a valóságnak, úgy az Ukrajna elleni háború azon alaptétele sem igaz, hogy azért kellett megindítani az offenzívát, hogy legyőzzék az Ukrajnát „foglyul ejtő” náci klikket, amelynek élén Volodimir Zelenszkij államfő áll. Ukrajnának valóban van náci problémája – ahogy a legtöbb európai országnak is – a Mariupolt védő Azov zászlóaljban és egyéb, az ukrán hadseregbe betagozódott félkatonai egységben például voltak és vannak szélsőségesek. „Náci” vagy egyéb szélsőjobboldali párt ugyanakkor a 2019-es választáson nem jutott be a parlamentbe – a szélsőjobbra a választók két százaléka voksolt, s az is figyelemreméltó, hogy egy időben a világon két olyan ország volt csak, ahol az államfő és a miniszterelnök is zsidó származású volt. Izrael mellett ez Ukrajna, ahol Zelenszkij miniszterelnöke egy időben Volodimir Grojszman volt. Zelenszkij – akinek az anyanyelve orosz és az őt híressé tett sorozatban, a Nép szolgálójában is oroszul beszélt – egyébként egyike volt azoknak, akik 2014-ben ellenezték azokat az ukrán törvényjavaslatokat, amelyek korlátozták az orosz nyelv használatát.

Twitter

Az is érdekes, hogyan alakult át az orosz propaganda, amikor kiderült, hogy a Zelenszkij vezette Ukrajna nem omlik össze kártyavárként. Míg az orosz agresszió első napjaiban a moszkvai narratíva szerint egy náci klikk ejtette túszul a baráti ukrán népet, mostanra minden, hazájáért harcoló ukrán fasisztává vált, s az orosz médiumokban az ukrán hadsereg katonáit „ukrnáciként” emlegetik. Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő pedig egy Telegram-üzenetben azt mondta, gyűlöli az ukránokat és mindent megtenne annak érdekében, hogy eltüntesse őket.

Nemzetegyesítő erő

A nácizás hátterében az áll, hogy Oroszországban továbbra is a náci Németország elleni második világháborús győzelem a legjobb nemzetegyesítő esemény, így a fasizmus elleni harc mélyen érinti az orosz polgárok érzelmeit is. Ez ugyanakkor nem akadályozza meg azt, hogy Oroszországban meglepően magas a nyíltan náci ideológiát vallók száma.

Az orosz neonácik két csoportra oszthatók. A kisebbség úgy véli, azért volt jogos Hitler háborúja a Szovjetunió ellen, mert a kommunizmus elleni harc mindenképpen igazságos harc volt. A többség viszont a szélsőséges orosz nacionalizmus révén jutott el a náci ideológiáig, számukra a Hitler által teremtett „rend” a szimpatikus.

Az orosz neonácik közül 2014-ben és most is sokan harcolnak az orosz hadsereg oldalán. Dmitrij Utkin, a világ számos helyén, Szíriában és Afrikában is megfordult orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport alapítója például egy SS-jelvényt és egy SS-rangjelzést, valamint egy birodalmi sast tetováltatott magára, s a csoport azért kapta a Wagner nevet, mert a német nácik szerették és igazán németnek tartották a német zeneszerző műveit.

Nyílt nácik

A Wagner együttműködik egy másik félkatonai csoporttal, a Rusziccsal, amelyet a magát nyíltan és büszkén nácinak valló Alekszej Milcsakov vezet. „Náci vagyok. Nem fogok itt mismásolni és azt mondani, hogy nacionalista, hazafi, vagy cárpárti lennék. Kimondom nyíltan, náci vagyok – büszkélkedett egy nyilatkozatában Milcsakov. Arról is beszélt, milyen izgalmas érzés megölni egy embert. „Olyan, mintha vadásznál, ha soha nem vadásztál, próbáld ki, nagyon érdekes” – mesélte. A Ruszics katonái valamennyien szélsőségesek, s jelképeik is arra utalnak, hogy az osztagokban virtigli nácik fogtak fegyvert.

Twitter

Jelen van Ukrajnában az Orosz Birodalmi Mozgalom (RID) is, amelyet a világ számos országában nemzetközi terrorista szervezetként tartanak nyilván. A RID nyíltan hirdeti a fehér faj felsőbbrendűségét és a szervezet katonai szárnya, az Orosz Birodalmi Légió számos tagja harcol az ukrajnai frontokon.