A NATO cselekedni fog, amennyiben Svédország vagy Finnország úgy kerülne nyomás alá akár Oroszország, vagy más ellenséges erő részéről, hogy még nem teljes jogú tagjai a katonai szövetségnek – jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára a Reuters tudósítása szerint.

„Elképzelhetetlen, hogy a szövetségesek ne lépjenek, ha Svédország vagy Finnország bárminemű nyomás alá kerül” – közölte Stoltenberg az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. A szervezetet életre hívó szerződés 11. cikkelye egyébként úgy fogalmaz, hogy „a Szerződés az azt megerősítő államok között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerősítő okirataikat letétbe helyezték; a többi aláíró állammal a szerződés megerősítő okirataik letételének napján lép életbe.”

Figyelembe véve, hogy már csak két tagállam, Törökország és Magyarország nem ratifikálta a két skandináv állam csatlakozását, így a 11. cikkely értelmében a többiek esetében hatályba lépett a szerződés. 

Miért húzza ennyi ideig Orbán a finn-svéd NATO-csatlakozás ratifikálását?

Az oroszokkal szembeni különutas magyar külpolitika, a török elnök felé tett gesztus vagy a Brüsszellel való alkudozás is magyarázat lehet arra, hogy Magyarország miért nem sieti el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.

Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Masszív áramkimaradásokra kell készülniük az ukránoknak, megkezdődött a herszoni áttelepítés - a háború hírei

Izrael felajánlotta Ukrajnának, hogy a civilek védelmében segít légitámadás-jelző rendszert kifejleszteni. A Reuters szerint ez némi elmozdulást jelent Izrael eddigi politikájában, amely szerint semmilyen katonai segítséget nem nyújt Ukrajnának az ellene folyó háborúban. Kijev korábban olyan eszközt kért az országtól, amellyel elháríthatók az Oroszország által gyaníthatóan használt, iráni gyártmányú drónok.