Litvánia megtiltotta a fegyvertartást az orosz és a fehérorosz állampolgároknak

A szabályozás 2023. április elsejével lép hatályba, a törvény indoklása szerint így akarják elejét venni annak, hogy egy esetleges zavargás idején fegyveres szabotázscsoportok alakuljanak.

  • MTI MTI
Litvánia megtiltotta a fegyvertartást az orosz és a fehérorosz állampolgároknak

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

A litván parlament csütörtökön törvényt fogadott el, amellyel megtiltották a balti ország területén élő orosz és belarusz állampolgároknak a fegyvertartást. A szabályozás 2023. április elsejével lép hatályba, a törvény indoklása szerint így akarják elejét venni annak, hogy egy esetleges zavargás idején fegyveres szabotázscsoportok alakuljanak. 

Hivatalos adatok szerint jelenleg 294 orosz és 46 belarusz állampolgár rendelkezik fegyvertartási engedéllyel Litvániában. Az érintetteknek a jogszabály hatályba lépésétől számítva egy éven belül el kell adniuk fegyvereiket, vagy át kell adniuk a rendőrségnek. Az engedélyeiket bevonják. Amennyiben nem tesznek eleget az új előírásnak, elkobozzák a fegyvereiket.

Litvánia a kalinyingrádi orosz exklávéval és Belarusszal határos. A balti ország a biztonsága elleni közvetlen fenyegetésnek tekinti Oroszország ukrajnai hadműveletét.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?