Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Bonyolult tojástáncba kezdett az orosz vezetés, ugyanis egyfelől komoly emberhiányban szenvednek a fronton küzdő csapataik, másfelől viszont egy újabb mozgósítás jelentős mértékben ronthat a társadalom morálján, így kénytelen lesz a megszokottaktól eltérő megoldásokat keresni a problémáira – derül ki a brit védelmi minisztérium értékeléséből.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 January 2023
— Ministry of Defence ������������ (@DefenceHQ) January 30, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/vyFi04elmi
������������ #StandWithUkraine ������������ pic.twitter.com/YuoAMeW7LQ
Ezen unortodox megközelítést érhetjük talán tetten abban a múlt heti hírben, ami arról szólt, hogy nem engedik ki Oroszországból a kirgiz vendégmunkásokat arra hivatkozva, hogy szerepel a nevük a mozgósítási listán. Ezt erősítheti Dmitrij Peszkov azon bejelentése is, miszerint a „részleges mozgósításról” szóló rendelet továbbra is érvényben van. Az orosz elnöki hivatal szóvivője ezt azzal indokolta, hogy a rendelet érvényben tartása a fegyveres erők munkáját segíti, holott a mozgósítás befejezését még tavaly október végén bejelentette Szergej Sojgu védelmi miniszter.
