Hivatalosan is a kormánypártok nyerték az európai parlamenti választásokat Lengyelországban.

A végleges eredmény nem sokban tér el a vasárnap esti becsléstől: az 53 lengyel EP-mandátumból 21-et szerzett meg Donald Tusk miniszterelnök Polgári Koalíciója (KO), hármat-hármat pedig szintén jobbközép partnere, a Harmadik Út (e két párt az Európai Néppárt tagja) és a kormányban ugyancsak részt vevő Új Baloldal. A tavalyi választás után ellenzékbe szorult, a konzervatív ECR-frakcióban szereplő jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) húsz képviselőt küldhet Strasbourgba az eddigi 27-tel szemben. Hat helyet a szélsőjobboldali Konföderáció nyert meg. Az érdeklődés közepes volt, a végleges részvételi adat negyven százalék.

A két nagy párt között minimális a különbség: a KO 37,06 százalék, a PiS 36,16 százalék szavazatot kapott. A sorrend jelentőségét azonban az adja, hogy mind a 2023 októberi parlamenti választáson, mind a 2024 áprilisi önkormányzati választáson a PiS lett a legerősebb párt, csak ez nem volt elég ahhoz, hogy a négypárti koalíciót legyőzze. Most viszont ha kicsivel is, de a pártokat külön-külön nézve is a miniszterelnök pártja lett az első, amely a győzelem érdekében a kormányt is átalakította, négy fontos minisztert állítva csatasorba az EP-választáson, akik ezért alig néhány hónap után távoztak a kabinetből.

Lélektani szempontból azért is volt fontos Tuskéknak a mostani eredmény, mert tudják, hogy a támogatóik egy része elégedetlen, ezért tartottak attól, hogy elfordulnak a párttól. Számos választási ígéret nem teljesül, részben a PiS által örökül hagyott, a kormánnyal nyíltan szemben álló köztársasági elnök vétói miatt meg nem változtatható jogszabályok és több leválthatatlan tisztségviselő (benne az Alkotmánybíróság) szembenállása, részben a kormánykoalíción belüli ellentétek miatt. Ezt az aggodalmat enyhíti a néhány tizedszázaléknyi győzelem.

Figyelmeztető jel ugyanakkor a szélsőjobb 12 százalékos eredménye, és főleg a fiatalok körében mutatkozó népszerűsége. A Konföderáció 2019-ben 4,55 százalékos eredménnyel nem szerzett mandátumot, most hat képviselője lesz – feltehetőleg abban a frakcióban, amelybe a magyar Mi Hazánk képviselője is törekszik.

Nyitókép: AFP / Sergei Gapon