Senkinek a megbízatása sem örökre szól, ezt kezdettől tisztáztuk”

– emlékeztetett péntek reggeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az októberi választás után decemberben megalakult lengyel kormány elnöke. Ám a bejelentett kormányátalakítás mégsem jelentheti azt, hogy a távozó miniszterekkel elégedetlen lett volna, szerinte a nehézségek ellenére jól szerepeltek. Éppen azért küldik őket mint fontos vezető politikusokat az Európai Parlamentbe, ahová a június 9-i választáson az 53 lengyel mandátum minél nagyobb részét szeretnék megnyerni (ezzel az Európai Néppártot is erősítve, amelynek a lengyel kormánykoalíció négy pártja közül kettő tagja), mert mutatni akarják, mennyire fontos ez nekik.

Ezt a magyarázatot sokan nem fogadják el, a hetekkel ezelőtt megszellőztetett elképzelést sok bírálat fogadta: akik fél év alatt rengeteg vitatott intézkedést hoztak, most majd elmennek sokkal nagyobb jövedelemért semmittevőnek az EP-be? Az biztos, hogy elmennek, mert mind a négy miniszter pártja listavezetője egy-egy régióban. Lengyelországban ugyanis 13 régióban, más-más neveket tartalmazó pártlistákra lehet szavazni az EP-választáson.

A négy távozó közül három a miniszterelnök pártját képviselte eddig fontos tárcák élén. Marcin Kierwinski belügyminiszter a párt főtitkára is volt, de egyes vélemények szerint nem tudta igazán kézbe venni a rendőrséget. Borys Budka Tusk uniós tisztségei idején pártelnök és frakcióvezető volt, december óta pedig az állami vagyon minisztereként százával cserélte le az állami cégek vezetőit. Szerinte az előző kormány politikai kinevezettjei helyére szakembereket ültetett, az ellenzékbe szorul előző kormánypárt viszont azt állítja, hogy az új emberek is politikai kinevezettek, csak éppen az új kormányéi.

A legérdekesebb távozó Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter, aki számos színház, múzeum és egyéb intézmény átszervezése mellett az előző időszakban gátlástalan kormánypropaganda-szócsővé tett közmédia átalakításáért is felelős volt. Intézkedéseinek törvényességét sokan vitatták, elmarasztalta az Alkotmánybíróság is, ezt azonban a kormány nem vette tudomásul, mert a testületet az előző kormány kiszolgálójának tartja. A parlament hozott is erről egy jogszabálynak nem minősülő határozatot, tehát patthelyzet van. De miután az átalakítás érdekében felszámolás alá helyezett közszolgálati tv, rádió és hírügynökség felszámolóbiztosait a cégbíróság bejegyezte, jogilag nagyjából rendeződött a helyzet. Ennek ellenére Sienkiewicztől, a Nobel-díjas regényíró dédunokájától várták a legkevésbé, hogy néhány hónap után veszi a kalapját.

Ez azért is különösen feltűnő, mert utódja, Hanna Wróblewska pártonkívüli, politikai háttér nélküli hivatalnok, művészettörténész, volt galériaigazgató. Kérdés, lesz-e ereje megvívni a csatákat a még biztosan folytatódó nehéz ügyekben. Az állami vagyon kezelője is alig ismert ember lett, a fiatal Jakub Jaworowski, aki pártpolitikus ugyan, de komoly háttér nélkül.

Az új belügyminiszter, Tomasz Siemoniak viszont jelentős és ismert politikus, eddig a titkosszolgálatokat felügyelte, vagyis a két tisztség összevonásával 27-ről 26-ra csökken a miniszterek száma. A miniszterelnök állítólag amúgyis csökkenteni akarja a most államtitkárokkal és helyettes államtitkárokkal együtt 112 fős kormánylétszámot.

A negyedik távozó miniszter a parasztpárti Krzysztof Hetman, akit a fejlesztési tárca élén pártja eddigi frakcióvezetője, Krzysztof Paszyk követ.

A kormánnyal sok kérdésben harcban álló Andrzej Duda köztársasági elnök a hírek szerint ezúttal nem támaszt nehézséget, hétfőn kinevezi és felesketi az új kormánytagokat.