Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Elképzelhető, hogy Ukrajna Oroszországot is meghívja a következő nemzetközi konferenciára, amelyen a béketárgyalások menetét dolgoznák ki – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloomberg szerint. A kabinetvezető szerint a múlt hétvégén tartott svájci békecsúcs után munkacsoportokban folytatódhat a fegyverszünet előkészítése.
“Ez mind része egy közös tervnek, amelyet számos ország támogatni fog” – mondta Jermak kedden. “Azt gondoljuk, hogy lehetséges lesz meghívni Oroszország képviselőit is”.
Oroszország korábban már közölte, hogy milyen feltételek mellett állna készen a tűzszünetre és az esetleges béketárgyalásokra. Ezek – az oroszok által részben elfoglalt megyék teljes feladása és az ukrán NATO-csatlakozás leállítása – azonban elfogadhatatlanok Ukrajna számára.
A svájci Bürgenstockban rendezett kétnapos békekonferencián Oroszországot elítélő zárónyilatkozatot fogadtak el, melyet a 93 részt vevő országból 81 írt alá, de többek között India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság nem. Oroszország meg sem lett hívva a találkozóra, legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.
Hogy mi értelme volt a svájci békecsúcsnak, és milyen eredménye lehet, arról itt írtunk korábban:
