A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Kicsoda Evan Gershkovich?
Gershkovich amerikai újságíró, a The Wall Street Journal munkatársa. Oroszországról és Ukrajnáról tudósított, utolsó riportja arról szólt, hogyan lassult le az orosz gazdaság a nyugati szankciók hatására.
2017-ben kezdett a Moscow Timesnál dolgozni, onnan az AFP hírügynökséghez igazolt, majd munkáját a The Wall Street Journal című lapnál folytatta. Tudósított az ellenzék moszkvai tüntetéseiről és az ezeken történt rendőri túlkapásokról, írt a pandémiáról és ehhez kapcsolódóan a megbízhatatlan halálozási rátáról, de foglalkozott a kisebbségek helyzetével és környezetvédelmi kérdésekkel is. Emellett az országot járta, és rámutatott arra, nem mindenki elégedett Putyinnal.
Evan Gershkovich
YouTube / Screenshot / WSJ
Jekatyerinburgban fogták el, egy étteremben, ahová egy találkozót beszélt meg. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat közlése szerint ekkor éppen titkosított információkat próbált megszerezni. Az FSZB katonai elhárítással foglalkozó részlege követte és fogta el.
Mivel vádolják?
Kémkedéssel vádolják, az FSZB szerint az újságíró „az Egyesült Államok megbízása alapján azon dolgozott, hogy államtitoknak minősülő adatokat gyűjtsön az orosz hadiipari komplexum egyik vállalatának tevékenységéről”. Azt állítják, a CIA utasításait követte, és egy harckocsigyárról próbált titkos információkat szerezni.
A vádakat nemcsak ő, hanem lapjának főszerkesztője és a moszkvai iroda vezetője is tagadja. Hangsúlyozták: nyelvtudásának és kíváncsiságának köszönhetően Gershkovich olyan dolgokról is beszámolt, melyek más külföldi újságírónak talán fel sem tűntek volna.
A háború kitörése után Londonba rendelték, de ugyanazon a nyáron már visszatért, annak ellenére, hogy tudta, ez veszélyes lehet. Büszke volt arra, hogy van lehetősége egy olyan országból tudósításokat küldeni, ahonnan sok orosz kollégájának már el kellett menekülnie.
Mi történt eddig?
A letartóztatás után a hírhedt orosz börtönbe, Lefortovóba vitték. Egy héttel az őrizetbevétel után sem találkozhatott ügyvédjével, az amerikai követség konzulja sem látogathatta meg, majd hivatalosan is vád alá helyezték. Lapja azonnali szabadon bocsátását követelte, a Fehér Ház elítélte fogva tartását, a republikánusok és a demokraták teljes együttműködésének köszönhetően a szenátus kétpárti nyilatkozatban tudta elítélni az újságíró bebörtönzését, azt írták: „az újságírás nem bűncselekmény”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, Gershkovich azonnali szabadon bocsátását követelte. Washington nevetségesnek nevezte a vádat. Lavrov azt kérte Blinkentől, tartsa tiszteletben az orosz hatóság lépését, amit a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg. Megengedhetetlennek nevezte a washingtoni tisztségviselők és a nyugati média viselkedését, szerinte szándékosan szítanak feszültséget, azzal a céllal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek. Az orosz fél hozzátette: Gershkovich őrizetbevételéről az előírásoknak megfelelően tájékoztatták az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét. Joe Biden amerikai elnök 2023 áprilisában azt nyilatkozta, nagy erőkkel dolgozik az újságíró kiszabadításán. A Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozó jelentése szerint Putyin személyesen hagyta jóvá a letartóztatást, a Kreml ezt tagadta.
Egy Lettországból szerkesztett független orosz lap, a Meduza is kiállt az újságíró mellett. A közzétett nyílt levélben azonnali szabadon engedését követelték, a vádakat megalapozatlannak tartják, a titkosszolgálat szavahihetőségére pedig nem hajlandók támaszkodni. Felidézték továbbá Ivan Szafronov orosz újságíró esetét is, akit árulással vádoltak, és 22 év börtönre ítéltek, noha több tényfeltáró munka bizonyítja ártatlanságát. Hozzátették: támogatják külföldi kollégáikat, akik vállalják a kockázatot, és folytatják az oroszországi tudósítást. A lapot egyébként a Kreml korábban arra kötelezte, hogy minden cikkükben külföldi ügynökként tüntessék fel magukat, 2023 januárjában pedig felvették a nemkívánatos szervezetek listájára is. Gershkovich korábbi szerkesztősége, a Moscow Times újságírói is kiálltak mellette.
Első meghallgatását szerdára tűzték ki, helyszíne a Szverdlovszki Területi Bíróság volt. Fogva tartását már többször meghosszabbították, fellebbezéseit elutasították. Előzetesen azt közölték, a tárgyalás zárt és titkos lesz, ennek ellenére a média képviselőit rövid időre beengedték a terembe. Így láthatták Evan Gershkovichot, amint várakozik egy üvegkalitkában, leborotvált fejjel.
Mi vár rá? Szóba jöhet a fogolycsere?
Gershkovichot minden bizonnyal 20 év börtönre fogják ítélni egy koncepciós per keretében, az egyetlen kiutat a fogolycsere jelenti. Vlagyimir Putyin februárban jelezte, hogy hajlandó kicserélni az újságírót, nem mondta ki, hogy kire, de egyértelműen utalt Vagyim Kraszikovra, az FSZB ezredesére, aki jelenleg Németországban tölti életfogytiglani börtönbüntetését, miután egy berlini parkban 2019-ben lelőtt egy csecsen emigránst, Zelimhan Tornike Hangoshvilit.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes néhány napja azt mondta, „a labda az Egyesült Államok térfelén van, és várjuk tőlük, hogy válaszoljanak az előterjesztett ötletekre”. Hozzátette: ha az amerikaiaknak valami nem felel meg, az az ő problémájuk. Szerinte a megközelítésük teljesen indokolt, észszerű és kiegyensúlyozott.
Nemrég már lebonyolított egy sikeres fogolycserét az Egyesült Államok: 2022 végén szabadlábra helyezték Brittney Griner amerikai kosárlabdázót, akit az oroszok kannabiszolajjal kaptak el, cserébe hozzájuk visszakerült 12 év börtön után Viktor But fegyverkereskedő.
Mikor történt ilyen utoljára?
A hidegháború óta Gershkovich az első amerikai újságíró, akit kémkedés vádjával tartóztattak le Oroszországban. Előtte Nicholas Daniloffot vették őrizetbe, majdnem negyven évvel ezelőtt. A U.S. News & World Report tudósítóját néhány napig tartották fogva 1986 szeptemberében, majd egy fogolycserének köszönhetően kiszabadult. Daniloffot az oroszok Gennagyij Zaharovra cserélték, az ENSZ-képviselet kémkedéssel vádolt diplomatájára. Mihail Gorbacsov később megerősítette, Danilof elfogása mögött csak a fogolycsere állt.
