Az izraeli légierő két órán át bombázta Dél-Libanont az éjjel
Az IDF is hadgyakorlatot jelentett be Észak-Izraelbe.
hvg.hu
Az izraeli légierő két órán át bombázta Dél-Libanont az éjjel – írja a BBC.
Egyelőre áldozatokról nem érkeztek beszámolók, ez ezért is lehet, mert az ország ezen részét korábban már civilek tízezrei hagyták el a lassan egy éve zajló harcok miatt.
Az izraeli hadsereg a támadással kapcsolatban annyit közölt, hogy a légierő mintegy 30 Hezbollah rakétaindító állomást és katonai létesítményt bombázott le Libanon déli részén.
A bombázások alig néhány órával azután vették kezdetüket, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah megfogadta: megbünteti Izraelt a csoport csipogóit és rádiótelefonjait ért támadássorozatért.
Naszrallah maga is elismerte, hogy a Hezbollahot hatalmas és példátlan csapás érte, amikor helyi idő szerint kedd délután egymás után elkezdtek felrobbanni a szervezet tagjainak vadonatúj csipogói.
A több száz incidens következtében eddig 37-en haltak meg, míg a sebesültek száma 3000 fölött van, a történetnek ráadásul magyar szála is van.
A magyar kormánynak sűrűn kell kommunikálnia, hogy Magyarországnak semmi köze nem volt ahhoz a budapesti bejegyzésű vállalathoz, amely vélhetően a Moszad fedőcégeként vagy „megvezetett balekként” közreműködött a Libanonban több ezer ember sebesülését és tíznél is több ember halálát okozó személyhívók legyártásában. Ezt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense mondta a HVG-nek.
A Hezbollah vezetése nincs könnyű helyzetben, mivel az izraeli csapás után erőt kell felmutatnia, viszont ha komolyabb akcióra ragadtatja magát, az egy Izraellel való igen pusztító háborúhoz vezethet, aminek a következményeit nemcsak terrorszervezet, de egész Libanon megszenvedné.
Vélhetően ezt szándékozik nyomatékosítani az IDF is, mivel a bombázásokat követően bejelentették, hogy hadgyakorlatot tartanak az ország északi területén, amiből szükség esetén könnyen kialakulhat egy Libanon elleni szárazföldi támadás is.
Korábban egy izraeli nyugalmazott tábornokkal készített beszélgetésünk folyamán felmerült a libanoni szárazföldi támadás eshetősége, akkor ezt írtuk:
„Kérdés, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormánya már valóban abban gondolkodik-e, hogy szárazföldi offenzívát indít Libanonban. Ennek célja az lehet, hogy a Hezbollah egységeit és rakétáit kiűzze a határ menti sávból, és ott egy biztonsági zónát hozzon létre. Ennek érdekében amerikai közvetítéssel egyébként hónapok óta folynak az egyeztetések, de a jelek szerint sikertelenül. Erre utalhatott a hét elején Joav Gallant izraeli védelmi miniszter, aki figyelmeztetett, zárul a diplomáciai ablak a Hezbollahhal történő megállapodásra. Szerdán pedig már azt közölte, hogy »a háború súlypontja« északra helyeződik át.”
Elrettentés, erőfitogtatás, megelőző csapás vagy provokáció – latolgatják elemzők a libanoni Hezbollah ellen személyhívók, majd kézi rádiós adóvevők felrobbantásával elkövetett példátlan izraeli támadások célját. A „miért most?” kérdésre sincs egyértelmű válasz, hacsak az nem, hogy Izrael a gázai háború helyett immár sokkal inkább az északi frontra tekint.
A Hezbollah elleni támadásról szóló további híreinket itt olvashatják.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.