Véletlenül lett katona, véreskezű hadurat csinált belőle több afrikai háború
A kongói anarchia gyökerei jól tetten érhetők az M23 lázadó tuszi csoport kérlelhetetlen vezérének, Szultani Makengának az életútján.
Az ügyészség Joseph Kabilát háborús bűncselekményekkel, árulással és lázadó mozgalom szervezésével vádolják.
Halálbüntetés kiszabását kérte pénteken távollétében az ügyészség Joseph Kabilára, a Kongói Demokratikus Köztársaság volt elnökére a Ruanda által támogatott M23 lázadócsoporttal való együttműködés miatt.
Lucien René Likulia tábornok, az ügyészség képviselője arra kérte a katonai felsőbíróságot, hogy ítéljék halálra Joseph Kabilát háborús bűncselekmények, árulás és lázadó mozgalom szervezése miatt, valamint húsz évi börtönbüntetésre háborús bűnök mentegetése és tizenöt évi elzárásra összeesküvés címén.
A több mint két éve külföldön élő Joseph Kabila május végén megjelent Gomában, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő egyik lázadó kézen lévő városban, és konzultációkat tartott politikai szervezetek és a civil társadalom képviselőivel, hogy helyreállítsák a békét az országban.
Azóta nem látták az országban, a pere távollétében kezdődött meg július 25-én Kinshasában a katonai bíróság előtt.
A kongói anarchia gyökerei jól tetten érhetők az M23 lázadó tuszi csoport kérlelhetetlen vezérének, Szultani Makengának az életútján.
A Ruandával határos, ásványi anyagokban gazdag kelet-kongói területeken harminc éve tart a konfliktus. Az elmúlt hónapokban fokozódott az erőszak, amikor az M23 elfoglalta Gomát és Bukavut, Észak-Kivu, illetve Dél-Kivu tartomány székhelyét.
Az ügyészség megítélése szerint az M23 kormányellenes lázadó szervezet által elkövetett erőszakcselekmények hatalmas károkat okoztak a Kongói Demokratikus Köztársaságnak, és felmerül miattuk Kabila jogi és egyéni felelőssége. Lucien René Likulia tábornok szerint Joseph Kabila a ruandai hírszerzéssel együttműködve államcsínyt kísérelt meg elkövetni Félix Tshisekedi jelenlegi elnök ellen.
Az ügyészség szerint a vádlott fegyverrel akarta megdönteni a hivatalban lévő alkotmányos rendszert, majd 2023-ban csatlakozott az M23 mozgalomhoz, később ez utóbbi politikai szárnyának a vezetője lett.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban 2003 óta moratórium volt érvényben a halálbüntetésre, amelyet 2024-ben eltöröltek, de azóta még egyetlen halálos ítéletet sem hajtottak végre az országban.
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.