Noha valamilyen biztonsági garanciára szüksége van Ukrajnának, háború alatt sem a NATO-tagság, sem a katonai részvétel nem kerülhet szóba. Így merült fel a tűzszünet utáni misszió lehetősége mint garancia, amit Trump érkezése is sürgethet.
Török hátterű milíciák és egy hírhedt, tízmilliós vérdíjjal büszkélkedő terrorista – ők vehetik át Szíria vezetését. Az előzményekről és a lehetséges következményekről beszélgettünk közéleti podcastunk e heti epizódjában.
A menedékkérők beszámolói alapján volt, akit a határkerítéshez löktek, majd visszatérve Fehéroroszországba az ottani határőrök is erőszakoskodtak velük.
Ismét szorul vissza Magyarországon a igazságszolgáltatás függetlensége, idéz magyar civileket az EUobserver. Az európai gazdaság visszaszorul az USA mögött, írja a Times. Marine Le Pen a Trump-féle forgatókönyvet alkalmazza Franciaországban, írja a Washington Post szerzője. Az Independent szerint a Nyugatnak meg kell gátolnia, hogy Szíriában működésképtelen legyen az állam. A NYT szerzőjének kommentárja szerint nem jó, de nem is felháborító, hogy a feldühödött tömegek a bosszú nevében feldúlták Damaszkuszban az elnöki palotát. A Financial Times szerint helyes, hogy a román Alkotmánybíróság eltörölte az elnökválasztás eredményét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A legóvatosabb becslések szerint is tízezreket vertek és gyötörtek meg válogatott módszerekkel a szíriai Saydnaya-börtönben. Amitől a leginkább féltek az ott sínylődők hozzátartozói – a föld alatti titkos celláktól – azt egyelőre nem találták meg, de ami kiderült, az is bőven elég ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan uralkodott Bassár el-Aszad.
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.