Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.
Egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek alapja az élelmiszer-hulladék. A kérdés egyedül az: amilyen környezetbarát a végeredmény, nem annyira szennyező-e az előállítása.
Gyorsan változó és kiszámíthatatlan világunkban időről időre újra kell definiálnunk az olyan divatos, már-már túlhasznált fogalmakat, mint a társadalmi felelősségvállalás vagy a fenntarthatóság. A Covid-járvány világszerte ráirányította a figyelmünket a nem fenntartható vagy működésképtelen gyakorlatokra, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül – sem egyéni, sem társadalmi szinten. Eljött az idő, hogy ezt széles körben is felismerjük, és saját lehetőségeinkhez mérten tegyünk a változásért.
A konténerszállító hajó hat napig blokkolta a forgalmat a tengeri átkelőn, emiatt a környéken megugrott a kén-dioxid-szennyezés. A levegőbe jutó anyagokat még az űrből is lehetett érzékelni.
Elkezdték megjelölni a hamis tartalmakat a Facebookon, és létrehoztak egy információs központot is, ahol szakértő kutatók által ellenőrzött kulcsinformációkkal szolgálnak. A hamis tartalmak eltávolításán még nem gondolkoznak.
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.