Az Alkotmánybíróság januárban egyetértett Áder János köztársasági elnökkel, hogy nem elfogadható, ha a hulladékbirtokosok széles körének magántulajdonába tartozó hulladékok tulajdonát elvonják, a kártalanításról pedig nem gondoskodnak. Az Ab-határozat szerint „a jogalkotó feladata egy olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeinknek is megfeleljenek.”

Az ennek eleget tenni igyekvő új javaslat szerint a hulladékot termelő és az azt koncesszió alapján átvevő vállalkozásnak szerződést kell kötnie, amelyben megállapodnak a termelőnek járó pénzbeni kompenzációról. Ha nem tudnak megegyezni, akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal dönt az összegről 30 napon belül, kivéve, ha azt állapítja meg, hogy „a hulladék nem rendelkezik pénzben kifejezhető értékkel”. Az átadás egyébként – a decemberben elfogadott szövegtől eltérően – nem kötelező, a hulladékot a termelője maga is hasznosíthatja, ha ezzel „legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni”, mint a koncesszor.

A bizottság a javaslat indoklásában hangsúlyozza, hogy a koncessziós rendszerre azért van szükség, mert a koncesszor átvállalja az államtól a feladat ellátását, az uniós célszámok teljesítését és az ehhez szükséges beruházások megvalósítását, ugyanakkor viseli annak a kockázatát, hogy tevékenysége teljes mértékben függ a hulladék mennyiségétől és minőségétől.

Erről és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatról hétfőn szavaz az országgyűlés.