A köztársasági elnök által kifogásolt három pont közül egyet talált Alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság, ezért a hulladékgazdálkodási törvény decemberben elfogadott, de ki nem hirdetett módosítását vissza kell vinni az országgyűlés elé.

Az Ab egyetértett Áder Jánossal, hogy nem elfogadható, ha a hulladékbirtokosok széles körének magántulajdonába tartozó hulladékok tulajdonát elvonják. Ezen hulladékok értéket képviselnek, de a törvény a kártalanításról semmilyen módon nem gondoskodik, sőt kilátásba helyezi, hogy ezen hulladékok után meghatározott esetekben az eredeti hulladékbirtokosnak fizetési kötelezettsége keletkezik, ami duplán kárt okoz a termelőnek. A hulladékot köteles lenne átadni az állami feladat ellátójának, akár ingyenesen, akár a másik fél által egyoldalúan megállapított összeg fejében, amely kedvezőtlenebb lehet a piaci versenyben elérhető árnál. Mindez pedig ellentétes azt Alaptörvény azon pontjával, amely szerint „tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, … teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

Az Ab megfogalmazta, hogy mit tegyenek a képviselők:

a jogalkotó feladata egy olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeinknek is megfeleljenek."

A másik két pontban elutasították az államfő kifogásait. Nem látnak egyoldalú erőfölényt abban, hogy az égetőművek kötelesek kiszolgálni a koncessziót elnyerő vállalkozót, mert az ezért fizetendő díjat a közműhivatal határozza meg, nem a koncesszor, és csak a magánvállalkozó szabad kapacitásait kötheti le. Erre az egészséges környezethez való jog érvényesítése érdekében, tehát közérdekből kerülhet sor.

Abban sem értettek egyet az alkotmánybírák Áder Jánossal, hogy ne lenne kellően szabályozva, mi történik akkor, ha koncesszor felhagy a tevékenységével, illetve azt nem képes ellátni. Szerintük ezt rendezi a törvény.

Különvéleményt két alkotmánybíró nyújtott be: Handó Tünde és Szívós Mária. Szerintük az első pontban sincs igaza Áder Jánosnak, ők az egész beadványt elutasították volna.