szerző:
Csányi Nikolett - Ká Zoltán
Tetszett a cikk?

Ha továbbra is a megszokott módon folytatódik a mezőgazdasági termelés, a termőföld elsivatagosodásához vezethet a régiónkban is. Ezt jelzi előre, hogy a Föld talajainak már csak töredéke termőképes. Ezért pedig nem csak a klímaváltozás felel, a tápanyagot és az élőhelyet biztosító talaj leromlását az emberiség okozza. Annak jártunk utána, mit lehet tenni ennek elkerüléséért.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Agrárszakemberek szerint az intenzív, modern mezőgazdaság a vesztébe rohan a túlzott vegyszer- és műtrágyahasználattal. A megoldást sokan és sokféleképpen képzelik el. Az egyik lehetséges út a szántás nélküli talajművelés. A Talajmegújító Gazdák Egyesülete szerint a 2012-es nagy aszály óta a gazdákban nagyobb a hajlandóság arra, hogy elhagyják az ekét, forgatás nélkül dolgozzák meg a talajt és új módszereket próbáljanak ki. Úgy gondolják, hogy ez a talajregenerálás és a fenntartható gazdálkodás egyik legjobb módszere.

A talaj állapotának folyamatos romlása miatt évente 50 milliárd eurót veszít az Európai Unió az EU Talaj Misszióját előkészítő tudományos jelentés szerint – írja Lehoczky Annamária meteorológus a Másfél fokon megjelent írásában. A szakértő felhívja a figyelmet: a veszélyes tendencia érvényesül szerte a világban, a talaj leromlását többek között a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban folytatott fenntarthatatlan gazdálkodási gyakorlatok, az ipar által okozott szennyezés, valamint a beépített területek terjeszkedése okozza. Emellett egyre növekvő élelemszükségletünk, étrendünk, az élelmiszer-ellátási lánc működése és az élelmiszer-pazarlás szintén befolyásolják a talaj egészségét.

A talaj rendkívül dinamikus és törékeny rendszer. Emberi időléptékben mérve véges erőforrás: 1 cm vastag termékeny talajréteg képződése akár 1000 évig is eltarthat.

Az unióban a talajok egynegyede szenved a víz okozta jelentős eróziótól, további egynegyedén pedig magas az elsivatagosodás kockázata, elsősorban Dél-, Közép- és Kelet-Európában. Az éghajlatváltozás hatására egyre szaporodó szélsőséges időjárási események tovább rontják a helyzetet, ugyanis az intenzív, nagycsapadékú esetek felerősítik a víz okozta eróziót, míg az aszályos időszakok a talaj kiszáradásához, porzásához vezetnek, így a szél könnyen tovaszállítja azt.

Az IPCC földhasználattal foglalkozó jelentése szerint jelenleg 50–100-szor gyorsabban pusztítjuk talajainkat, mint ahogy az képes volna regenerálódni. A világ talajainak csak 11%-a művelhető, azonban a nem megfelelő művelés hatására a földek nagy részén folyamatosan csökken a talaj termőképessége és szénmegkötő kapacitása.

A leromló, rossz egészségi állapotú talajokon nehéz jó minőségű, egészséges növényeket termeszteni, ez pedig az emberi egészségre is hatással van. Ezért paradigmaváltásra van szükség, vagyis a hagyományos talajminőségi mutatók mellett a talajegészségre is oda kell figyelnünk – hangsúlyozta előadásában Biró Borbála, az MTA doktora, az EU Egészséges Talaj és Élelmiszer Misszió hazai szakértője, a talajkímélő gazdálkodásról szóló konferencián. Ez rendszerszemléletet igényel, amelyben a talaj fizikai és kémiai jellemzői mellett fontos szerepet kap a talaj biológiai aktivitása és élővilágának gazdagsága is, ami az egészséges talaj alappillére – emlékeztet írásában Lehoczky Annamária.

Maruzsa: Nem lesz kötelező a gyerekeket visszavinni az óvodába és az iskolába

Maruzsa: Nem lesz kötelező a gyerekeket visszavinni az óvodába és az iskolába

Felnyíló hídon ugratott át egy sietős autós Floridában – videó

Felnyíló hídon ugratott át egy sietős autós Floridában – videó

Továbbra sem szabadulhat a solti férfi, aki videóra vette, amint saját lányával szexel

Továbbra sem szabadulhat a solti férfi, aki videóra vette, amint saját lányával szexel